Bori – a majdnem kerek perec (2016)

A hosszú hétvége ellenére kevés kirándulóval találkoztunk Dobogókőn. Április a szeszélyes időjárásáról is ismert. Nem lehettünk bizonyosak benne, hogy a sötét felhők vagy a napsütés fog-e felülkerekedni, így hát bementünk a turistaházba.

Forró csoki gőzölgött előttünk. A közelünkben egy egyéves kislány sikeresen küzdött a gravitációval: kezében pereccel egyensúlyozva mászkált a gyér forgalmú egységben. Az apuka magába feledkezve ült az egyik asztalnál, az anyuka valahova kiment. A markában tartott perecet nagy élvezettel majszolta a kislány. Tette ezt mindaddig, mígnem elkerekedett szemmel fel nem fedezte a szemetes mellett heverő másikat. A kezében lévő szentséget az első útjába eső asztalra tette, a zsákmányhoz lépett, és belekóstolt. Boldogan harapdálta. Tehette mindaddig, amíg egyik szülőjének fel nem tűnt, hogy valamilyen rejtélyes okból megduplázódott a gyereknek vett perec. Hamarosan egy halálosan megsértődött méregzsák bömbölése volt hallható a család távozásáig. Elfogyasztottuk a forró csokit, majd szedelőzködtünk. Kilépve a turistaházból már a helyzetével megbékélt Borival találkoztunk.