Denevér

lábbal akaszkodik, fejjel lefelé lóg,

így nyújtja szálkás izmait, amint a kör végén révbe ér.

Piciny korában – bár azóta sem nőtte ki magát igazán –

aligha mutatott ily tótágast álló tornamutatványt.

Látványnak sem utolsó, de ha aláereszkedik a rúdról,

tüzes szemek célkeresztjének közepében landol.

Nem törődik vele, nem az első ilyen pillantás,

mintha mi sem történt volna, baráti szót vált, s megy a dolgára.

De nem csünghet egész nap fejjel lefelé,

nem ezt a létformát testálta rá a nemző vér.

Ismerős arcok közelednek, a futókör után ők is leeresztenek,

ám azt kedélyes beszélgetés előzi meg.

– Mi még egy kis denevérnek is tudunk örülni – mondják,

mire hangosan felnevet, és teret nyer női büszkesége.