Fekete holló – jövő (2014)

A Pilisben a zöld plusz turistajelzés nyomvonalát követtük a párommal. Áthaladtunk az utunkba eső zsákfalun, majd megérkeztünk a pálos romokhoz. Rom ide vagy oda, nem jöttünk izgalomba tőle. Mástól viszont igen.

Sokféle táját bejártam az országnak, de ritkán találkoztam fekete hollóval. Itt viszont előbb négy hangoskodó madárral hozott össze a sors, majd utunkat rövidebb-hosszabb megszakításokkal folytatva olyan alkalom is adódott, amikor heten repültek körülöttünk. Nem véletlenül váltam lelkessé tőlük: a Föld egyik legértelmesebb madaráról van szó.

A kalóriában gazdag falatokat – a rosszabb időkre gondolva – elrejtik éber társaik elől. Máskor félrevezető manőverekkel tévesztik meg a többieket. Az északi égtájon a vadászó farkasokat követik, hátha a végén valami nekik is leesik. De az is bevált módszerük, hogy amennyiben rátalálnak egy nagy termetű dögre, amelyet a csőrükkel nem képesek megbontani, a tetemhez odacsalogatják az ordasokat, akik erős tépőfogaikkal szétcincálják azt. Forgalmas közutak mellett a fákon is szoktak várakozni, és az elgázolt állatokból falatoznak. Könnyen előfordulhat, hogy ha túl nagy termetű jószágot ért baleset, a közelben lévő társaikat is értesítik a terített asztalról.

Kiválóan utánozzák környezetük zajait. Akár harmincféle hangot is használhatnak, és az egyes hangok más-más funkciót töltenek be: figyelmeztetéskor, vadászat során vagy éppen harc közben. Amennyiben a pár egyik tagja eltűnik, társa az ő hangját utánozva próbálja visszacsalogatni. A madarak között a hollók rendelkeznek a legnagyobb aggyal, így kiváló az összetett problémamegoldó képességük. A fiatalabb példányok akár játszanak is egymással: a dombról a havon lesiklanak, farkasokkal kergetőznek, és légi akrobatikus mutatványokkal kápráztatják el a társaikat.

Térjünk vissza a zöld plusz jelzésre. Az egyik holló a fa tetején éppen falatozott. Eközben a négyes csoport hangjelzéssel tartotta egymással a kapcsolatot. Egy újabb alkalommal előttünk pár méterrel, és alig négy méter magasan egy holló suhant el nesztelenül a fák ágai között. Többféle hangjukat is hallhattuk az erdőben. Úgy éreztük, mintha diszkréten követnének minket: két kilométeren át tartózkodtak a közelünkben. Már kiszemeltem azt a tuti helyet Borsodban, ahol különleges hangfelvételeket készíthetek egy tucatnyi hollóról.