Félkábán is tudták – guruló idő (Egyesült Királyság)
Hihető-e vagy nem, de egyikünk fejében sem fordult meg előzetesen utazási célból az Egyesült Királyság. A pálfordulást a London és környéke történelmikulturális irodás program egy útra történő felfűzése jelentette. Ezt a lehetőséget az egyik hölgy utastársnak köszönhetjük, aki az utazási irodát folyamatosan arra ösztökélte, hogy az eredetileg buszos útnak legyen repülős változata is.
A Heathrow repülőtér közvetlen közelében szálltunk meg. A földet érés előtt lévő utasszállító repülőgépek hangjának rögzítésére ideálisabb helyet nem is találhattam volna. Mivel a program során jelentős távolságok miatt folyamatosan buszhoz voltunk kötve, hamar feltűnt, hogy városszerte mennyire elterjedtek a mozifilmekből oly jól ismert, kis előkerttel rendelkező egyemeletes, klinkertéglás lakóházak. Belőle az önálló ingatlan a legmenőbb, amelyet az ikerház követ, majd a négylakásos. Azok közül a két szélső a kedveltebb. A lakótelepi épületeket a bevándorlók népesítik be. A kulturális körutazásból adódóan a felkeresett helyek történetére, korának viszonyaira, kiemelt hangsúlyt fektetek ezúttal.
A westminsteri apátság London építészetileg és történelmileg egyik legjelentősebb műemléke. A székesegyház hagyományosan az angol királyok koronázási és temetkezési helye. Funkcióját tekintve gyülekezet nélküli templom. A westminsteri apátságot Hitvalló Eduárd, az egyik utolsó angolszász király építtette 1045 és 1065 között. Közel kétszáz évvel később, III. Henrik kezdte el a mai templom építését korai gótikus stílusban. A nagy méretű, háromhajós épület öt oldalú, öt kápolnával körülvett szentéllyel zárul. Hódító Vilmos kora óta Anglia, illetve az Egyesült Királyság valamennyi királyát itt koronázták meg, kivéve V. és VIII. Eduárdot, akiknek fejére nem kerülhetett korona. A szertartást hagyomány szerint a canterburyi érsek celebrálja. II. György haláláig (1760) ez volt a királyok temetkezési helye is. Azóta jeles földi halandók számára is nyitva áll. A középső hajóban helyezték örök nyugalomra a világháborúban, Belgiumban elesett ismeretlen katonát. Itt nyugvó közismert személyek például az Afrikakutató Livingstone, Browning, Dickens, Händel, Isaac Newton, Michael Faraday, Charles Darwin, Lord Kelvin és Stephen Hawking. A templomépület külső látványra, az évszázadok múlása miatt, kissé kopottasnak hat. Belül félhomály. Lényegében fedett nemzeti sírkert. Számtalan egész alakos szobor mellett sétálhatunk el. I. Erzsébet sírjához fel és le, lépcső vezet. A kis méretű kerengő közepén hozzáillő méretű szökőkút. A tudorok tanácskozási termének eredeti faragott faszékeit is közszemlére tették. A bemutatásra szánt relikviák időnként változnak, mert például a koronázási trónnak hűlt helyét találtuk.
Városnéző sétánkat a politika centruma felé vesszük. Az 1801-ben létrehozott Parlamentet három, elvben egyenjogú alkotmányos tényező alkotja: az uralkodó, a felső és az alsóház. A Lordok házának jelenleg nyolcszázöt tagja van. A főrendek közül huszonöten az angol egyház püspökei és a skót egyház felügyelői, akik a kormányzati padsorokban foglalnak helyet, ők a lelki urak. Kívülük kilencven örökletes főrend tagja a háznak, akiket a királyság örökletes főrendjei maguk között titkos szavazással választanak. Ketten hivataluknál fogva tagok, míg a többiek olyan élethossziglani főrendek, akiket a miniszterelnök javaslatára az uralkodó nemesített. Ők attól kezdve életfogytig jogosultak a ház munkájában részt venni. Alsóház. A Képviselőháznak 650 tagja van, mindnyájan a Parlament tagja címet viselik. Megbízatásukat valamennyien egyéni választókerületekben nyerik. A Főrendiházban úgynevezett crossbencherek is ülnek, akik sem őfelsége kormányát, sem leghűbb ellenzékét nem támogatják hivatalosan. Minden szavazáson a pártfegyelem kötelmei nélkül döntenek egy törvényjavaslat támogatása vagy elvetése mellett. Az alkotmányos szokás megkívánja, hogy a kabinet tagjai és a korona miniszterei, a Képviselőház tagjai legyenek.
A Downing street 10. számú ház világszerte közismert. Pár perc sétára fekszik a parlamenttől. A 17. században Sir George Downing, aki számításból ingatlanba fektette pénzét, úgynevezett Hampden-háza volt. 1730-ban II. György brit király Sir Robert Walpole-nak odaajándékozta, aki ekkor lényegében a miniszterelnöki posztot töltötte be. Az ajánlatot visszautasította, és egyben azt kérte tisztelettel a királytól, hogy a nevezett épület a mindenkori brit miniszterelnök rezidenciája legyen. Az eltelt évszázadok alatt hol így volt, hol meg úgy. A második világháborút követően a már régebben kibővített épületet felújították. Ekkor kiderült, hogy a fekete színű ház valójában sárga téglás, és csak az évszázadok során rárakódott szutyoktól vált feketévé (a felújítás során a megszokás miatt a sárga falakat feketére mázolták). 1989 óta az utca bejáratát eltolható acélrácsozattal védik, amely körül fegyveres biztonságiak tartózkodnak. A rezidenciát régebben magántulajdonban lévő házak vették körbe, amelyek napjainkra közintézményekké váltak.
Innen nem messze, a Királyi Lovas testőrség kaszárnyájának kapuja előtt, napközben egymást óránként váltva, a nyeregben szemrebbenés nélkül ülve, kétkét katona posztol. Közelükben tábla, amelyen a következő felirat olvasható: a lovak rúghatnak és haraphatnak – a többi a turista felelőssége.
A Trafalgar tér London egyik legnevezetesebb köztere.
Közepén a közel
A Trafalgar tér teljes északi oldalát a korinthoszi
oszlopokkal díszített zöld kupolás National Gallery foglalja el – ide még
visszatérünk. A St. Martin-templom korinthoszi oszlopokkal díszített görögös
bejáratához magas lépcsősor vezet. Tornya
A föld északdéli hosszúsági fokának kezdete a 0 fok. Nem is olyan régen még Párizson át vezetett, manapság a közelben lévő Charing Cross pályaudvaron.
A Szent Pál-székesegyházzal való megismerkedés előtt egy
hozzá is kapcsolódó várostörténeti epizóddal kezdem. 1666. szeptember 2–5.
között a 80 ezer lakosú Londonban a Puding utcai királyi pékségben keletkezett
tűz következtében 14 ezer épület leégett. A lakosok 90 százaléka földönfutóvá
vált. Bár a bajt idejében jelezték az éjszakai álmából felvert polgármesternek,
de egy női pisilés mértékű feladattal elintézte a problémát. A második
ajtózörgetés után már szántabánta tettét, de már későn. A nép bűnösért
kiáltott. Hogyhogy nem, de a polgármester helyett hamarosan a felelősséget
nyomás alatt magára vállaló péket küldték a túlvilágra.
Az újjáépítéssel az Oxfordban egy éve végzett
matematikus–fizikus–csillagász és építész végzettségű Christopher Wernt bízták
meg. A megrongálódott Szent Pál-székesegyház megújítása mellett további ötven
vallási épület is neki köszönheti a létezését. Már az 5. században állt itt egy
templom. Feltehetően a római korban szentelték fel. Az utána épült kisebb mása
1087-ben tűzvészben leégett. Az 1256-ban felszentelt Szent Pál-székesegyház
katedrális. London legmagasabb pontján áll. Európa ötödik legnagyobb temploma.
Nevezetes gyászszertartások helyszínéül is szolgált, például Winston
Churchillt, és Margaret Thatchert is itt búcsúztatták. Az utóbbi kétszáz év
királyainak és királynőinek jubileumi ünnepségei is itt zajlottak, így Viktória
királynő, valamint II. Erzsébet ünnepi szertartásai is. A székesegyház nemzeti
temetkezési helyként is ismert. Itt leljük meg Horatio Nelson admirális, a
festő William Turner, és a penicillin „atyja”, Alexander Fleming sírját is.
Nelson admirális mellett itt lett eltemetve az Egyesült Királyság másik jeles
hadvezére, a waterlooi csatában Napóleon seregét legyőző Arthur Wellesley
Wellington első hercege is. Itt lelt örök nyugalomra a templom újjáépítője,
Christopher Wren is, akinek egyszerű, de méltán híres sírfelirata így hangzik:
„Olvasó, ha emlékművét keresed, nézz körül.” Az aranytól csöpögő székesegyház
építészeti érdekessége a
A Tower több erődített részből álló középkori épületegyüttes
London belvárosában, a Temze partján. Az idők során erődítmény, fegyverraktár,
királyi palota és főrendű foglyoknak szánt börtön, valamint levéltár, továbbá csillagvizsgáló
is volt. I. Jakabig minden király és királynő itt lakott. Utána is szokás
maradt, hogy az uralkodó a Towerben töltötte a koronázása előtti éjszakát, és
innen vitték díszkísérettel a Westminsterbe. Jelenleg itt őrzik a brit
koronaékszereket, valamint egy gazdag fegyvergyűjteményt. A Tower építése
1078-ban kezdődött a városfal délkeleti sarkánál, a Temze mellett. Tizenkét év
után már védte a normannokat a londoni városlakóktól, és Londont a külső
támadóktól. Az alsóbb osztályokból származó bűnözőket rendszerint a Toweren
kívüli nyilvános vesztőhelyek valamelyikén végezték ki. A nemeseket,
különösképpen a nőket, egyes esetekben a Toweren belül, a nyilvánosság
kizárásával fejezték le, és a közeli St. Peter ad Vincula-kápolnában temették
el. Néhányan közülük: Boleyn Anna (1536), Howard Katalin angol királyné (1542).
Noha a királyi család már nem lakik itt, a Tower hivatalosan királyi rezidencia
maradt, így állandó őrsége van. Tagjai egyben idegenvezetőként is szolgálnak. A
koronázási ékszerek, mint például a Cullinan I. Afrika Nagy Csillaga (a világ
legnagyobb karátszámú gyémántja), a királyi korona ékessége a biztonsági
üvegfal mögött, a toronyban, vastag páncélajtóval zárható helyiségben, lassú
menet közben nézhető meg. A White-toronyban lovas és gyalogos páncélöltözetek,
különféle fegyverek. Kötelező haladási irány az előre, nem lehet
visszafordulni. Az emeletről szűk csigalépcső vezet le. Boleyn Anna emlékére a
vesztőhelyet üveglappal fedték, közepén üvegpárna.
Érdemes tudni, hogy a Tower hídnak az erődhöz nincs
semmilyen köze sem. Két végében várszerű, sok emelet magas építmény tornyokkal,
ablakokkal. Tiszteletet parancsoló látványosság a Temze felett. A szürke színt
magára öltő folyó szélességével meglepett.