Fémútvesztőben – Guruló idő (Egyesült Királyság)
Az angol nyelvterület legrégebbi egyeteme az oxfordi. Első írásos említése egy 12. századi feljegyzésben szerepel. Európa szerte elkezdték lefordítani a görög filozófusok műveit. A társadalom új nézőpontból kezdte magát szemlélni. A létrejött intézményeket az egyház abban a reményben támogatta, hogy össze tudják egyeztetni a görög filozófusok és a keresztény teológia tanításait. A helyiek eleinte ellenségesen viselkedtek az egyetemistákkal szemben. Semmittevőnek tartották őket. Létszámukhoz képest kevés szállás állt rendelkezésükre. Még fegyveres összetűzés is kitört közöttük, halálos áldozatok maradtak utána. Egyházi személy indíttatásából vastag kőfalú és kis ablakszemű kollégiumi épületek kezdtek épülni. Helyi könyvkereskedő ötlete alapján a szigetországban kinyomtatott minden egyes címből példányt kezdtek begyűjteni. Jelenleg kilencmilliós a gyűjtemény. Az egyetem kézi könyvtára hatszázezer kötetet kölcsönöz. Érdekes történelmi színfolt, hogy ötszáz évvel ezelőtt I. Erzsébet királynő görögöt, latint és történelmet oktatott. Régen csak az anyagilag tehetős hallgatók egyeteme volt, mára a tehetségeseké. Három évfolyamot kell elvégezni. Évenként három negyedévre osztódik a tanév. A kihívás hetenként egy-két vita a témavezetővel. Klasszikus vizsga nincs. A gondolkodás és az érvelés a fő szellemi érték. A kvalifikált munkaerőt kereső cégek folyamatosan kutatják a számukra legmegfelelőbb képességű egyetemistákat. A hallgató szakterülete a munkaadó szempontjából másodlagos szempont, a fő érték a gondolkodásképesség és a kreativitás. A gazdasági vállalkozásnak szükséges szakmaiságot majd megtanulják náluk. Az itt végzett munkát kereső fiatalnak aligha lesz anyagi gondja. Az egyetem maximálisan gondoskodik a vékonyabb pénztárcájú, de tehetséges hallgatókról. Kivételes esetben, akár aprópénzért is abszolválható a három évfolyam. A felvett kölcsönöket havonta 100-200 fontonként lehet törleszteni. Napjainkban a végzős hallgatók túlnyomó többsége indiai és kínai származású.
A városi sétánk során szemtanúi lehettünk a központi diplomaosztónak. A leghíresebb hatszáz fős kollégiumot személyesen is felkereshettük. Felemelő érzés töltött el az ódon falak között. Nem kevés a nyolcszáz év. Ezt a kőlépcsők mélyen kitaposott felületei is visszaigazolták. Akárhogyan is vesszük, de a Homo sapiens sapiens értelme a gondolkodás és a kreativitás képessége. Márpedig az oxfordi egyetemen ez a kettő az elsődleges. Kiművelt emberfők. Ez lenne a lényeg. Nos, ennek egyik bölcsőjében nézelődhettünk, és ihattuk magunkba előre vivő szellemiségét. Híres oxfordiak: John Kendrew (kémiai Nobel-díjas); Lewis Carroll; J. R. R. Tolkien.
A Hampton Court-palotát 1515-ben VIII. Henrik legfőbb
tanácsadója, York érseke és Anglia lordkancellárja, Thomas Wolsey alapította. A
Temzével párhuzamosan pipacsmező övezte sétány vezet az épületegyüttes nyugati
részéhez. Boleyn Anna kapuját Wolsey építette, de csak később nevezték el VIII.
Henrik második feleségéről. Boltíves kapun át juthatunk be a belső udvarba,
ahol a harangtornyos kapu fölött, a rendkívül bonyolult csillagászati óra
látható. A király lépcsőházának falait és mennyezetét freskók díszítik, amelyek
az ókori világ isteneit, hőseit ábrázolják. Ezt követi a királyi őrség hatalmas
terme. Falain több ezer pisztoly, muskéta és kard függ látványosan. A
Cumberland-lakosztály már egy másféle, 18. századi ízlést tükröz. Az itt
látható képgyűjtemény alkotói között találjuk Tizianót, Tintorettót,
Correggiót, Raffaellót és Ducciót. A palota ékességei az 1531–1536 között épült
Great Hall, VIII. Henrik díszterme, a korabeli flamand falikárpit, valamint a
fabordázatú mennyezet. A kisebb helyiségek – mint például az eredeti
berendezésű konyha és VIII. Henrik borospincéje – a palota mozgalmas napjait
idézik. Az impozáns park a geometrikus barokk kert szinte valamennyi ismérvét
felvonultatja. Vannak itt sugarasan szétfutó hársfasorok, formára nyírt
tiszafák által övezett sétányok, szökőkutak, mesterséges tavak, márványszobrok.
A park másféle nevezetessége a „Nagy Szőlőtőke”, amelyet 1768-ban Capability
Brown, neves angol tájépítész ültetett. Máig a világ egyik legrégebbi és
legnagyobb szőlőtőkéje, amin a 19. században évente
Létrehozója a mészáros fiából a király legfőbb bizalmasává, majd lordkancellárrá előlépő Wolsey. Minden tehetségével a királyt szolgálta, aközben az ország leggazdagabb emberévé vált. Minden simán mehetett volna tovább, de az uralkodó belehabarodott a fiatal Boleyn Annába. Ezek után első feleségétől, Katalintól a király el akart válni, de ehhez őszentsége hozzájárulására lett volna szüksége. Ennek elérését kapta feladatul a bíboros, akinek beletörött a bicskája. Az uralkodót pedig egyre csak hevítette a szerelem lángja. Az egyre türelmetlenebb Anna Wolsey ellen elkezdett ármánykodni, és a lordkancellár alól kezdett kicsúszni a talaj. Ekkor a palotát VIII. Henriknek ajándékozta, de ez már késő bánat volt. Kegyvesztett lett a hű szolga. Az angol király levált a Római Katolikus Egyházról, és országát protestánssá tette – így elhárult az akadály a frigy elöl. Szép szál legény volt az uralkodó, de egyre kevesebb ereje maradt a kacér asszonyi vágyak kielégítésére. A hűség felrúgása vezette a vesztőhelyre Boleyn Annát. Csak a hatodik felesége élte túl a királyt, és temette el. Végül első felesége, aragóniai Katalintól született első leánygyermeke, véres Mária néven követte apját a trónon.
A 16. század életfeltételei és szokásai, a mai kor emberének rémisztőek. Erény híján fűvel fával összejöhetett a dolog. A mosakodást csak hírből ismerték. Piszkosak és tetvesek voltak. Ruházatuk tisztaságáról kár szót ejteni, hasonlóan száj higiéniájukról. A szükségüket ott végezték, ahol éppen rájuk jött. Az udvari étkezések ezerkétszáz fős kultúrája sem lehetett semmi. A Temze vize ivásra alkalmatlan volt. Víz helyett sört és bort fogyasztottak. Az óriási kiterjedésű és belmagasságú termekben, télen még a király foga is vacogott a hidegtől. Egész nap le és fel sétálhatott a királyi fogadóteremben, nehogy megfagyjon.
Ismét a fővárosban nézelődünk. A Buckingham-palota a brit uralkodó hivatalos rezidenciája 1837 óta. Alapterülete 200 ezer m2. A brit uralkodó egyik rezidenciája, lakhelye. London belvárosában, Westminster városrészben található. Állami alkalmak, uralkodói rendezvények helyszíne, valamint közkedvelt turistacélpont. A történelem során a britek gyülekezőhelyeként szolgált ünnepek vagy válsághelyzetek alkalmával. Kertje a legnagyobb magánkert Londonban. Mesterséges tava 1828-ra készült el. Vizét a Hyde Park tavából, a Serpentine-tóból nyerik. A palota apartmanjai alkotják a komplexum magját. Egyike a világ legismertebb épületeinek. Évente mintegy ötvenezer látogatót fogad bankettek, díszvacsorák, kerti partik, illetve egyéb rendezvények alkalmával. Amennyiben az épület előtt az angol zászló lobog, és a bejáratnál két őr posztol, akkor nincs bent a ház ura. Ha a királyi zászló leng, és négy őr áll a helyén, akkor megérkezett az uralkodó.
A Windsor-ház az Egyesült Királyság és a nemzetközösségi monarchiák uralkodócsaládja, a brit királyi család neve. 1917. július 17-én királyi rendelettel alapította meg V. György brit király, amikor saját és családja német nemesi címeiről lemondott. Ezzel egy időben elhagyta a Szász–Coburg–Gothaiház megnevezést. Erre azért került sor, mert a világháború alatt heves németellenes érzések uralkodtak Nagy-Britanniában, és V. György jobbnak látta, hogy megszakítsa a kapcsolatot a német rokonsággal. 1917 és 1919 között a Windsor-ház megalapításának utolsó aktusaként V. György megfosztotta tizenöt német rokonát a jogfolytonosságtól. Jelenlegi feje III. Károly brit király.
A Windsor-kastély a brit uralkodócsalád nyári rezidenciája London közelében. A babaszobától Rubensen át az aranytól csöpögő berendezési tárgyakig, mindenféle tárgyi emlék előfordul itt. A látottak hidegen hagytak bennünket.
Visszatértünk a fővárosba. Rövid sétára indulunk. A Piccadilly Circus London híres útkereszteződése és tere. A körtér közelében a kerület legforgalmasabb bevásárló, és szórakoztató negyedei találhatók. Fő jellegzetességei az óriási kijelzők és a videós reklámfelületek a tér északi felén elhelyezkedő sarokház falán: régen a Coca-Cola fali reklámjának adott helyet. A látnivalók közé tartozik a tér centrumában álló alumínium szobor. Az íjászt, Erost ábrázolja. Itt lett szerencsénk a londoni esőhöz, amely kisebb záporként csapott le ránk, hogy fél óra elteltével ismét ragyoghasson a nap. A londoni óriáskerék beülőit tekinthetjük kapszulának, amelyben legalább kéttucatnyian elférnek. Elővételben 28 fontba kerül a jegy, a helyszínen negyvenkettőbe. 35 perc alatt teszi meg a teljes kört. Fagyi kapható 6 fontért. Információm szerint a Sherlock Holmes kocsmában nagyjából ugyanannyiba kerül egy korsó sör. A Temze partján már futókkal is találkoztunk. Náluk valamivel érdekesebb volt a Kleopátra tűje nevű hórihorgas szoboralkotás, de a prímet a két lovasrendőr vitte el. A közeli hídon villamos gördült át.
Bekukkantottunk a Charing Cross közlekedési csomópontra is. Pár perc múlva dobhártyaszaggató zenebona hallatszott a főút túloldaláról. Szabálytalanul átkeltünk rajta, de előtte természetesen nem jobbra, hanem balra néztünk. Szerencsénk volt. Nem szórakoztató központra találtunk, hanem drosztra: indiai riksások rózsaszín üléshuzatú járgányaira. A közelben túrabolt, jelentős árengedménnyel. Bementünk, szétnéztünk, és minden eredmény nélkül, angolosan távoztunk. Nem így tesz a londoni háziasszony, aki betér a konzervételekre szakosodott marketbe. Ő már fanyalogva áll a tűzhely elé, receptre is szükség lenne. Ételkonzervekből talán itt a legnagyobb a választék.
Mint megfigyelhettük, a családi házak között jelképes kerítések húzódnak. Ez arról a muszlim nőről jutott eszembe, aki a British Museum előtt, talpig feketébe öltözve, a biztonsági szolgálat láthatósági mellényét viselte. Vajon fordítva is működne-e a dolog?
A British Museum is ingyenesen látogatható. Viktória királynő idejében az angolok a fél világot uralták, leigázták, és ami mozdítható volt, hazavitték. Ezen nincs mit szépíteni. Az angolok persze büszkék a gazdagságukra, de az nem az ötórai teák bevételéből jött össze. De mint mindennek, két oldala van. Emiatt is térjünk be a falak közé. Másfél óra nem nagy idő, de majd csak futja valamire.
Elsőre a tizenötezer szem gyógyszer halomba öntött látványa tárul a látogató szeme elé. Ennyi egy kevésbé egészséges ember életen át tartó fogyasztása. Az Egyiptomban talált Rosette-kövön görög, helyi nyelven írott és hieroglif írásjelek. Egy francia nyelvésznek hosszas és kitartó kutatómunkával sikerült teljes körűen megfejteni a hieroglif írásjelek jelentését. I. e. 900 körül alakult ki az asszír birodalom. Írni és olvasni még a király sem tudott, annál inkább harcolni, így gyilkolni, rabolni, rabszolgát láncra verni. Mindezekről a szinte teljesen épp, precíz kőfaragások mesélnek, amelyek az asszír mesteremberek kivételes művészi képességeiről tanúskodnak: megbűvölten állt előtte a feleségem. Az egyik angol lord nagy mennyiségű antik görög márványra tette rá a kezét a demokrácia őshazájában. A felbecsülhetetlen tárgyi emlékeket az újkori görögországi olimpia idején eredménytelenül megpróbálták visszaszerezni a görögök. A jelképes széljegyzetben jelezték az angolok, amennyiben a lord nem hozta volna magával, az országba bevonuló török katonák szétverték volna az egészet, mert a csapoláshoz használt ólomból puskagolyót akartak önteni. Így legalább megmaradhatott az utókor számára.
Helyben is akadtak világraszóló leletek. A 20. század elején
egy jómódú angol hölgy felkért egy oxfordi végzettségű régészt, hogy a birtokán
lévő dombokat ássa fel, mert alattuk történelmi jelentőségű kincsek rejlenek –
hitt a környéken terjengő legendákban. Az illető ráállt az ügyletre. A
megrendelő kérésétől eltérően nem a legnagyobb halomnál kezdte a feltárómunkát,
de a kiválasztott domb alatt rátalált a feltételezhetően utolsó angolszász
pogány király temetkezési hajójára.
A végére egy teljesen másféle érdekességet hagytam. Faliórák között bolyongva találtunk rá az 1820-as elmés szerkezetre. A falióra jobbra-balra billenő tányérlapján labirintusszerű fémútvesztőben acélgolyócska gurul. A labirintus egyik végétől a másikig kereken egy perc alatt teszi meg az utat. Ekkor egyet előre ugrik az óra percmutatója – mosolyogva nevette el magát Kati.