Hiány – kell-e mindenről tudni? (2002)

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy nem mesébe illő történet. A királyi vár közvetlen közelében lakott egy háromgyermekes család. A papa nem volt király, ezért a szülői házat szerencsepróbálás céljából egyik kislánynak sem kellett elhagynia. Éltek-éldegéltek csendesen. A csemeték gyermeknek számítottak még, de a felnőtt élet egy s más dolgát már sejtették. Feltűnt nekik, hogy nem nagyétkű édesanyjuk hasa mintha kissé meggömbölyödött volna. Csendesen figyelték a fejleményeket, és talán beszélgettek is egymás között róla. Egyik éjjel arra ébredtek, hogy a szomszéd szobában röviden felhangzik egy gyenge, síró hangocska. Jól tudták: megérkezett a negyedik. Hamarosan nyílt, majd csukódott az ajtó.

Talán én vagyok az egyetlen kívülálló, akinek ismerete lehet erről a sajnálatos esetről. Tudom, a három, ma már nyugdíjaskorú testvér egy egész életre szóló, begyógyíthatatlan, mély lelki sebet visel a negyedik testvér hiánya miatt.