Madártollakkal teríti szét – Juanita (Peru)

A Szent völgy elnevezés több mindenre utalhat, vagy lehet összefoglaló név is: uralkodói birtok, történelmi inka lelőhely, termékeny mezőgazdasági terület. Cuzcótól 15 kilométerre vagyunk. Folyócskája az Urubamba. A Puno és Cuzco tartományok határának közelében ered, ez az Amazonas leghosszabb befolyása. A Taray kilátó több száz méter magasából feltárul a tájkép. A mélyben aprócska falu, körülötte megművelt környezet. Kevésbé széles szent folyó, vörös sziklák. A kilátó fala függőlegesen szakad a hihetetlen mélységbe. A Szent völgyön belül a pisaci terület volt a legtermékenyebb. Nem csak termesztettek, hanem a dombos terület tájoltságából adódóan, valamint az éghajlati változatosságból fakadóan növényfajtákat és változatokat nemesítettek. Burgonya nagyhatalom az ország, mert a világon meglévő több mint ötezer fajtából háromezret ezen a tájékon kísérleteztek ki. A világ legnagyobb szemű kukoricája is itt terem. A mélyebb völgyekben délszaki gyümölcs is betakarítható, mint például a narancs.

Más szempontból is meghatározó jelentőségű hely volt. Pisac régészeti területéről, mely magas hegy tetejében található, a kilátás meseszerű. Körben a hegyek, lent a falut kettészelő folyó. Apró házak, fák, amelyek felkúsznak a hegyekre. Rálátás a teraszos földművelésre. Nem mellesleg tízezer indián temetkezési helye. Itt fent éltek az elöljárók. Rekonstruált hétszobás ház tanúskodik róla. Katonai őrpontként és élelemraktárként egyaránt szolgált. Magas fokú intenzív teraszos földművelés folyt itt. A szubtrópusi Amazonas felől gyakran érték támadások a pisaci területet. Tartott, amíg tarthatott. Az új országot létrehozó spanyolok jóvoltából a völgyben létrejött egy falu. A hegyen föld alatt vezetett gazdag vízhozamú folyamot odairányították. Az Inka Birodalom lefejezése után a fejlett mezőgazdasági kultúra emlékké vált. A hatalmas kiterjedésű és kihívásokkal teli terület, közkedvelt a bakancsos turisták körében. Innen nem messze, a függőleges sziklafalhoz rögzített kapszulaszállások várják a kalandra vágyó pénzes vendégeket.

Aláereszkedtünk a hegyről, a faluban nézelődünk. 1992-ben még földről árusítottak a helyiek. Azóta nagyot változott a helyi mikrovilág. Apartmanok és hátizsákos turisták árulkodnak a változásról. Ám a múlt jelene kendőzetlenül szembe sétál velünk az utcán. A sámán füstölőt lóbál, a füstöt madártollakkal teríti szét a levegőben, ezzel is növelve hatékonyságát. Fürgén mozog a rossz szellemek űzője, lemaradtunk a fotózásról. A falu végében hatalmas kézműves piac, tengernyi portékával. Jóformán csak a külföldiekre számíthatnak a kereskedők. Az apró főtéren pálmafa. A település egyes részei nagyon romantikusak, mert a házak végében meredek zöld hegy rugaszkodik az égnek. Karbantartott, ingyenes mosdóba tértünk be. A vízöblítés még úgy ahogy működött. A kézmosó vízforrása viszont kiapadhatott. Mit tettek ellene? Vízzel teli műanyag vödröt helyeztek bele, kézmosás céljára. A nap utolsó felvonásaként lámatenyészetet kerestünk fel. A lámák, a vikunyák és az alpakák igaziak voltak. Egyik imádott köpködni. A farmon két kondort is meg lehetett figyelni, már akinek saséles volt a szeme, mert a madarak moccanatlanul gubbasztottak. Kagylókürtre és dobokra hangszerelt zenével fogadtak és búcsúztattak minket a kecsua zenészek. A látogatás legvégén az előzetesen méregdrágának beharangozott áruda következett.

Ismét Cuzcóban vagyunk. Leváltunk a csoportról. Szabadnapossá tettük magunkat. Erre meg van az igényünk, sőt, egyenesen szükségünk van rá. Három múzeumot terveztünk felkeresni. A kőbevésett tervet az utcán velünk szembejövő aktualitás borította. A főtéren nagy csinnadratta. A napforduló ideje június 24-e, ekkor van a Napisten ünnepe. Az ezt megelőző napokban a dísztribün előtt, a helyi és a távoli vidékekről érkező kulturális programokkal fellépő csoportoké a főszerep. Váratlanul ért minket, örömmel bámészkodtunk. Egy óra múltán dolgunkra indultunk. A Magánmúzeum, az Inka múzeum és a Machu Picchu múzeum szerepeltek a tervben. Lényegében egy és ugyanaz. A magángyűjtemény kapcsán kiemelném, hogy a relikviákat egy inka hercegnő és egy spanyol kapitány közös gyermeke gyűjtötte össze. A múzeum helye a család egykori palotája, amely önmagába véve is érdekesség. Az udvarból az emeletre felvezető lépcsőfokok meglepően magasak. Az emeleti körfolyosóról nyíló lakóterek egységei két-három helyiségből állnak. Lakóinak elkélt a meleg öltözet. A földszint és az emeleti rész is árkádos. Elülső udvarában a háziak laktak, a hátsóban a kiszolgáló személyzet a jószágokkal. Festmény mesélt az inka hercegnőről, és például faragott pumafejek a kézművesség fokáról. Sikerült a régi időknek megérintenie, így emléke élő maradt. Az inkamúzeumban egyen tréningruhás óvodások próbáltak életkoruknak megfelelő hatékonysággal megismerkedni őseik múltjával: aznap egy másik kiállításon is találkoztunk velük. Helyesek voltak. A nálunk lévő szerény édességkészlettel ajándékoztuk meg őket. Nagyon köszönték a felügyeletüket ellátó hölgyek (a következő helyen mosolyogva ránk köszöntek). Sorolom a kölykök szeme elé kerülő emlékeket: embernél magasabb inkaszobor, állatfigurájú ivóedény, gabonatároló edény, függőhíd, korabeli babák és jelképes temetés. A Machu Picchu múzeumban számos történelmi fotó a romváros XX. századi újrafelfedezéséről, aranyérem, csontváz, deformált emberkoponya és fémmegmunkálást imitáló emberalak szobor. A két nap múlva esedékessé váló Machu Picchu felkeresése előtt kapóra jöttek a relikviák. Az üvegtárlókban elhelyezett tárgyak fotózása ritkán sikerült: kevés fény és visszatükröződő vaku. Ugyanígy jártunk a szent hely felfedezését bemutató archív fotók rögzítésekor is. Utolsónak hagytam egy szellemes múzeumi megoldást: fali lukon lehetett a terembe bekukucskálni, ahol halomba rakva emberkoponyák tornyosultak – ez is elvitathatatlan része az Inka Birodalom múltjának.

Cuzco belvárosi utcái csordultig emberrel. Jobbra sikátor nyílik. Kirakodóvásárban araszolunk. Néha beletúrunk a standok választékába, de nem gyűjtögetünk tárgyi emlékeket. Nem erőszakosak a pult túloldalán mosolygó kereskedők. A képzőművészek helyi viszonyokra adaptált képe a lámaábrázolás. Aki jegyzett festményt szeretne kivinni az országból, annak az értékesítőtől hivatalos dokumentumot kell kérnie. Emiatt sem kellett fájnia a fejünknek. A vendéglők előtt jópofa, kuktának ábrázolt tengerimalac reklámtábla csábított belépésre. Akinek ilyen pecsenyére fáj a foga, előzetesen nem árt tudnia, hogy afrikai eredetű ínyencséget tálalnak eléje. A kecsua nők öltözéke inkább volt városi, mintsem autentikus. Ez aligha lep meg bárkit is. Arequipa és Cuzco jelentősen más városok. Nekünk az előbbi jött be.

Nem is olyan régen Cuzcoból a Machu Picchu lábánál fekvő Aquas Calientesig vonattal lehetett eljutni. Napjainkban Cuzcoból Ollantaytambóig busszal kell utazni. Ott lehet vasútra váltani. Aki Machu Picchut az inkaösvényen szeretné elérni, annak indulás előtt előre kell szólnia a kalauznak, hogy a 88. kilométerszelvénynél álljon meg a vonat. Kiszálltunk a buszból. Ollantaytambo régészeti terület. Itt állt a leghíresebb inkahadvezér erődítménye. A város neve megegyezik a főparancsnok nevével. Hol volt, hol nem volt… az inka hercegnő láttán nagyot dobbant a hadvezér szíve. Merész cselekedetre szánta el magát. Jóba lettek egymással. Tettével lábbal tiporta az inkák ide vonatkozó, kőbevésett törvényét. Lett belőle ejnye-bejnye. Szerencséjükre az apa inka elhalálozott, őt fia követte, aki leánytestvérének szívbeli kiteljesedését nem akadályozta meg, ahelyett ide száműzte őket. A róluk szóló mese alapja történelmi tényeken alapszik, amelyet kissé kiszínezett a meseköltő. Ollantaytambo a vizek városa. Sebes folyású folyam kelt hűs klímát. A birodalom idejében az inkák zsigereit ideszállították, és felajánlották a Vizek istenének: ceremónia kíséretében a folyóba helyezték. A szakrális hely turistalátványosság.

Akad itt másféle egyediség is. A városba vezető utca szűk és egysávos, az autómozgás pedig jelentős. A problémát úgy oldották meg, hogy a főtéren a rendőr a kezében lévő jelzőtárcsával szabályozza a forgalmat, és ugyanígy tesz a városba érkezés oldalon álló kolléga is. Kétfelé vált a csoport. Egy része hegynek felfelé indult, a másik fele a kényelmesebb megoldást választotta. Hagytam, hadd menjen egyedül a feleségem. A főtér cukrászdájának emeleti szintjén, a kiülős erkélyen foglaltam helyet. Aki oda vágyakozik, előtte egy deszkaszélességű asztalféle, és kész. Ez a legegyszerűbb erkélykonstrukció, amely egész Perura jellemző lehet, mert mindenhol ilyennel találkoztunk. Pazar rálátás nyílt a hegyekre – erről a mellettem ülve süteményét fogyasztó útitárstól értesültem. A magaslatra lépcsőkön lehetett feljutni. Egykor katonai megfigyelőpont működött rajta, de a gabonatárolók védelme miatt is stratégiai helynek számított.

A hegymenetből visszaérkezve jólesően huppant mellém Kati. Lelkesen számolt be a történelmi kövek között tett kirándulásról. A vasút története 1930-ban kezdődött. Valaki úgy gondolta, hogy a Machu Picchu turistacsalogató célponttá fog válni. Korát megelőző elgondolás, az idő visszaigazolta. Innen indulnak a dízelvontatású személyszállító vonatok a világörökségi helyszín felé. A tehervonatok Cuzco irányából is begördülhetnek az állomásra. A személyszállító vagonokat három osztályba sorolják: nosztalgia, turista és harmadosztály. A kocsik nem modernek, de a turistaosztályú vagon panorámaablakos, és még a tetejébe is beleszerkesztettek néhányat. Furcsálltuk, hogy felszállásig az útlevelet háromszor kellett felmutatni. Az Ollantaytól Aquas Calientesig tartó szakasz látványos, hangulatos. Eleinte kopár hegyek jelentik a tájat, majd a terepviszonyok és a klímaváltozás együttes következményeként zöldellő hegyek, dús aljnövényzet a kontraszt. Hol szélesebb, hol keskenyebb völgy szélében kanyarog a sínpár. Az életet jelentő folyam keskeny, de az itt-ott szétszórtan elterülő kukoricaparcellák öntözésére elegendő. Elvétve tűnik fel lakóház. Ilyen helyen a sín mellett várakozó utas leinti az érkező vonatot. A szerelvény mellett gyakran égbetörő sziklák. Ilyenkor jön jól a vagon tetejébe illesztett ablakszem. A tájat sokféleképpen lehet jellemezni: vad, romantikus, kies, rideg. Hófedte csúcsnak bejelentkezik a hatezer méter feletti Veronika. Mindenkin érződik a várakozással teli izgatottság. Ezt a különleges érzést csak fokozza a hangszóróból diszkréten felhangzó, az érzelemdús perui folklór dallamvilága. Ahogy a Titicaca-tó az úszószigetekkel, úgy az itteni hegyek Aquas Calientessel világvége helynek számít.