Magára kapja az otthoni ruhatárát – pálcatánc (Marokkó)

A turistabuszban utazva: a forró Szahara után a hófedte Magas-Atlasz ejt rabul, előtte vörös színű hegyvonulat, testközelben a szélsőséges időjárás következtében kialakult kősivatag. Az időtlenséget visszatükröző tájban csordányi tevéjével megjelenik a berber pásztor. A nomád szemszögéből: évezredek óta őseinek szellemeivel együtt rója a telepes növényekkel tűzdelt kavicssivatagot, néha rápillant az ősi karavánok leaszfaltozott útjára, ahol kereket old a XXI. század.

Marokkó őslakói a berberek, akik háromszázötven törzsben élnek. Nincs közös nyelvük. Első meghatározó jelentőségű bevándorló nép időszámítás előtt a XII. században a föníciaiak voltak, időszámítás előtt a III. században a rómaiak, VII. század körül az arabok. Jelenleg független állam. Az omajádokkal kezdődően hat uralkodói dinasztia irányította az országot. A jelenlegi család 1640 óta gyakorolja a hatalmat. Az ország írott történelme, az írástudatlanság hosszan tartó hiánya miatt, alapvetően legendákon és szájhagyományokon alapszik. A körutazás részét képezték: a királyvárosok (Marrakesh, Rabat, Meknes, Fez); az Atlanti-óceán partján fekvő Casablanca; az ókori római romváros, Volubilis; a Közép-Atlasz, és a Magas-Atlasz; a Szahara; a vörös hegyek és a vörös kősivatagok; a Torda-szoros; a kasbák és a filmvilág neves helyszínei.

Marrakeshtől Casablanca felé tartva a tájat eleinte gyér telepes növényekkel tagolt vörös kősivatag és vas-oxid tartalmú hegyek jelentik. Az elvétve feltűnő tanyákat magas kőfal veszi körbe. A kősivatag fokozatosan átalakul füves dombokká, majd mezőgazdasági területté. Ezzel együtt a lakóházak kinézete is megváltozik. Az országszerte előfor-duló zárt és magas kerítéssel határolt nyomortelepek mellett a műút szélében megjelennek az új építésű emeletes lakóingatlanok. Az utóbbi két évtizedben robbanásszerűen megnőtt a népszaporulat. Az őslakosok körében nem ritka a hét gyerek. A túlszaporodás elleni küzdelem fő eszköze a 60-70 négyzetméteres lakások állami építése. Évente kétszázötvenezer ingatlan a cél. Az állam arra is ügyel, maximálva a törlesztőrészletet, hogy a családok ne kerülhessenek adósságcsapdába.

Már csak azért is érdemes a négymillió-ötszázezer lakosú Casablancába elutazni, hogy elgondolkodjunk az egy milliárd dollárba került II. Hasszán mecset értelmén, amely a jelenlegi uralkodó édesapjának emlékére épült. Vajon hány lakás árát ölték bele? Jelenleg a világ harmadik legnagyobb befogadóképességű mecsetje. Nem igazhitűek számára is látogatható. Kétharmada sziklára épült, egyharmada az óceán fölé. Nyitott, hosszúkás udvara nyolcvanezer főt képes befogadni. A zárt épület földszintjén húszezer férfinak van hely, a karzaton ötezer nőnek. A férfi szemek elől a hölgyek rejtve maradnak, ők viszont a kukucskálórésen át ráláthatnak az erősebb nem tagjaira. A tetőzet három perc alatt nyitható és zárható. A belső díszítés több ezer marokkói mesterember hosszú éveken át tartó munkáját dicséri. A szentélybe belépésre külön ajtó áll a király rendelkezésére. Az óriási méretű mecsetben, a szemek elől elrejtve, háromszázhatvan hangszóró közvetíti az imám hangját. Egy-egy fohászkodás ideje negyed óra. Március elején a müezzin imára hívó éneke megszólalt: napkeltekor, délben, 13 óra 41 perckor, 16 óra 51 perckor és naplementekor. Említésre méltó a mirtuszvirágot formázó szökőkút együttes. Megérkeztünk a 25 × 25 méter alapterületű minaret aljába. Világcsúcstartó magassága 200 méter. Tetejében három gömb található, így legmagasabb pontja 210 méter. Csúcsába lifttel lehet felmenni, nélkülözésével ezerkétszáz lépcsőfok a kihívás. Odafent Mekka irányába tájolt lézervető, amely 30 kilométer távolságig mutatja az irányt. Mindenki lábán újra lábbeli, irány a mosdó. A tíz méter hosszú úton a nők alkotta tömeget, nagy megrökönyödésükre, három felfegyverzett katona kísérte. Az illemhelyek egy része guggolós komfortfokozatú. A marokkói út tervezésekor kiemelt fontossággal bírt számomra a teljes értékű mecsetlátogatás program. Erős késztetést éreztem a muszlim hit védőfalai között megfordulni. Előzetes elvárásom vele kapcsolatban nem volt. Amit csak lehetett, magamba szívtam. Megelégedetten, és hiányérzet nélkül távoztam, de a látogatáson túlmenően további pluszt nem adott.

Ezzel szöges ellentétben voltak a marokkóiak a franciákkal. Bár a franciák a lakosság összetételében csekély számban fordulnak elő, de a közelmúltban meghatározó jelentőségűek voltak az ország ugrásszerű fejlődése szempontjából. A XX. század elején egy muszlim szenthely megsértése miatt heves berber lázadás tört ki, amelyet az országba behívott négyezer francia katona segítségével kegyetlenül levertek. Ezzel egy időben kialakult a francia protektorátus, és az országot elindította a fejlődés útján. Ennek helyi jelképe a városfallal körbevett Medina mellett felállított utcai toronyóra lett, mely az új időszámítás kezdetét hivatott demonstrálni. Az európai hivatalnokok számára konyha és fürdőszoba komfortfokozatú emeletes lakóházak épültek. A berberek számára ekkor még a kályha is az újdonság erejével hatott, mert ők addig a lakóterük közepén a földre raktak tüzet. A sivatagi országban, a közelmúltra utalva, nagy ritkán keresztény templomra is rácsodálkozhatunk. Belül puritán egyszerűség jellemezte. Egyedül a színes üvegablakok ékítették. A kijárat mellett mesterségesen létrehozott, jelképes barlang volt fotózható, Szűz Máriával.

Casablanca gazdasági szempontból meghatározó jelentőségű város. A toronyházak és az alacsonyabb épületek között villamos, valamint buszjáratok segítik a tömegközlekedőket. Az autósok gyakori dudálással adnak hangot jelenlétükről. A belváros utcái tiszták. Kezében kólás dobozzal lépett mellénk egy fiatal lejmoló arab lány. Az utcákat róva kántáló férfi teremtett arabos miliőt. Pár másodperc maradt a hangfelvételre, pedig jó lett volna tovább időzni. A másfél órás belvárosi séta hangulata megérintett minket. Vajon mi a helyzet az Atlanti-óceán luxus apartmanjai és szállodái környékén? A szaúdi arany ifjak marokkói, tunéziai és iráni örömlányok társaságában élvezik az időt. Ha megérkezik valamelyik leányzó kedves mamája, hogy megnézze az ő kis drága csemetéjét, gyorsan magára kapja az otthoni ruhatárát.

Rabat óceánparti Medináját öt kilométer hosszú fal veszi körbe. A Covid19 járvány alatt a földes utakat lekövezték, a házakat fehérre mázolták. Mondhatni, újjászületett. Az ingatlanok utcára néző fala a tűzfal. A családi élet a szemek elől rejtve, a zárt udvarban zajlott, zajlik. Az óvárosban meglepően kevés a turistás bolt. A nagy víz felé nyitott főtéren helyi zenekar verte a tamtamot. A tágas teraszról hullámtörőkre, és kisebb homokos strandra nyílt rálátás. A víz hőmérséklete nyáron nem több 22 Celsius foknál. A helyi legenda szerint az egyik ház udvarában a föld alól gyémántgyűrűt kapart ki a macska. Ennek a mesebeli történetnek történelmi megágyazottsága van. A Spanyolországból elűzött mórok ivadékai kalózvárost hoztak létre, és egészen Izlandig raboltak. Az elfogott embereket eladták rabszolgának, a kincset pedig zsebre vágták. Olyan mértékben elszemtelenedtek a fekete zászló alatt hajózó mórok, hogy a portugál király egyszer csak vette a kardját. Hamarosan újra martalócok nélküli életet kezdhetett élni a város. De van itt más furcsaság is. Történt, hogy testvérharc kerekedett az uralkodói címért. A trónkövetelő segítségül hívta a portugál királyt, aki nagy sebbel-lobbal megérkezett. A csatában mindhárom fővezér ott hagyta a fogát. De mi a helyzet mostanság? A történet nem túl régi. Franciaországból repülővel indult haza a marokkói király. Az ország légterében a királyi repülő közelében megjelent néhány vadászgép, és tüzet nyitottak rá. A királyt nem érte találat. Egyik kísérőjének helyén volt az esze. Rádión jelezte a vadászgépek pilótáinak, hogy az uralkodó halott, mire a repülők eltávoztak. A merényletért felelős két családtag egyike öngyilkos lett, a másik is hamarosan elbúcsúzhatott az életétől. Ettől kezdve megszűnt a Hadügyminisztérium. A csendőrséget is a saját hatásköre alá vonta az uralkodó. Azóta béke és nyugalom honol a tájon.