Nevetve belecsaptak – nyáron fű, télen rovar (Nepál)
Nepál a Föld azon országainak egyike, amelyet időálló misztikum övez. Másfélszer akkora, mint hazánk, 31 millió-an lakják. A természeti erők játszótere: 60–8848 méter közötti tengerszint feletti magasságok, heves monszunok, erős földrengések. A lombhullató szubtrópusi őserdőtől a világ legmagasabb hegycsúcsáig, a gaviáltól a bengáli tigrisen át a hópárducig megtalálható itt mindenféle egzotikum. Ha mindezekhez hozzávesszük, hogy az ország lakosai százhuszonhárom nyelvet, nyelvjárást beszélnek, az eddigieknél is színesebb a kép. Lehetne igazi mesevilág is, de nem az. Sőt. A 21. századi Nepál könnyen zavarba ejtheti az utazót.
Nepált, a Kína és az India által keretezett országhatárokon túl, a kosz tartja egyben. A katmandui nemzetközi repülőtér bűze és tisztátalansága szuper negatív országimázs. A rémmocskos műanyag ülőkék is megtisztulásért fohászkodnak. Pedig munkaerőből még úgy is van bőven, ha jelenleg hat millióan éhbérért külföldön dolgoznak. A katari VB építkezésein, a szabadjára engedett munkakörülmények miatt több ezer nepáli vendégmunkás lelte halálát havi 1200 dollár fizetség reményében.
Nézzünk szét a fővárosban. A felső osztály igényeinek kielégítésére néhány bevásárlóközpont létesült, ahol gyakran drágábbak a termékek, mint idehaza. A néptömegek a helyi kereskedők szedett-vedett üzleteiből szerzik be napi szükségleteiket. Ezek gyakran nejlonborítású sufniszerű bódék. Előfordult kordéról árusító zöldséges is. A kereskedő keze és ruhája piszkos, akkor milyen lehet a kócerája? Az országot járva egy út menti mustármagolajsajtolónál lefékezett a sofőr. A feldolgozóba vásárlási céllal betérő utastársak a megtapasztalt higiéniai viszonyoktól elszörnyülködve visszasiettek a buszba.
Az éves és időszakos vízfolyások hossza meghaladja az
Egyenlítőjét (
A bőséges csapadék kezelhetetlen átok az országra. A monszun tengernyi vizet zúdít a tájra, amely nem csak a vízfolyások kiáradásába torkollik, hanem a termőföldet a hegyekből lezúduló sárlavinával beteríti. Ilyenkor nem csak az éltető föld tűnik el, hanem a hegyen lévő házak mellett a völgyben lévő ingatlanok is megsemmisülnek. Nem könnyebb a kemény burkolatú közutak helyzete sem: a megduzzadt folyó alámossa az utak altalaját vagy éppen a mellette magasodó hegyet erodálja. A közutat gyakran éppen a leomló omladék veszélyezteti. Ezek után nem meglepő, hogy a 110–170 kilométeres buszút rövid megállásokkal, 6–8 órát vesz igénybe: az országút gyakran válik egysávossá, netán földút minőségűvé. Az elégtelen útviszonyok miatt a motorkerékpárok és a magánhasználatú személyautók behozatalára 300 százalékos védővámot vetett ki a kormány. Ennek következtében a közutakon alig találkozhatunk magántulajdonra utaló rendszámú járművel. Ettől függetlenül mindennaposak a dugók.
2015-ben katasztrofális erejű földrengés rázta meg az országot. Az epicentrum környékén az ingatlanok vagy jelentősen megrongálódtak, vagy megsemmisültek. Az épületek újjáépítését felvállalta az Ázsiában gazdasági nagyhatalomnak számító Kína. A közutak rendbehozatalát záros határidőn belül elkezdi. Akinek kedvét nem vette el az utazástól a siralmas higiéniai viszony, csak a legfontosabb közutak kiépítése után induljon. A Katmandu-völgy természeti környezete szemigéző. A talajfelszín hegyes-dombos, némileg sík és mély árkokkal keresztülkasul szabdalt terület.
Nepál, az egymással ellenséges viszonyban lévő India és Kína között nem csak sima pufferzóna, hanem a Mount Everest révén területi vitában áll a kínaiakkal. A jelenlegi status quo alapján a világ legmagasabb csúcsa, egyben a két ország nemzetközi határvonala is. A történelem folyamán a környező országok területéről (India, Kína), és a hódító céllal érkező angolok is fenyegették az ország területi egységét. A harcos nepáliak, amelyből kiemelkedett a katonailag képzett gurka népcsoport, minden támadást visszavert: az angolok protektorátust hoztak létre. Minden rosszban van valami jó is.
A 20. század elején az ország középkori viszonyok között tengette az életét, lényegében teljesen elzárva a külvilágtól. Iskolai oktatásban csak a királyi család tagjai részesülhettek akkoriban. 1950-ben kezdték építeni az első szilárd burkolatú utat. Ez mindent elmond a honnan hova tartó fejlődési útról. Napjainkban az országban 27 százalékos az analfabetizmus, amely kirívóan magasnak számít a kontinensen. Az állami általános iskola az öttizennégy éves gyerekek számára tankönyvvel, étkezéssel és iskolai egyenruhával együtt ingyenes, de nem magas színvonalú. A tanintézménytől távol lakó diákokat iskolabuszokkal és tuktukokkal szállítják a suliba. Léteznek magániskolák is. A középiskola kétéves, meghosszabbítható, utána jöhet az egyetem. A tehetős családok nagykorúvá vált aranyifjai külföldön folytatják tanulmányaikat. A maoista és kommunista ideológiát valló pártokból álló koalíciós kormányzatok ezen a téren megteszik mindazt, ami részükről megtehető: az elzártabb hegyvidéki területen élő gyermekek iskoláztatása szinte lehetetlen.
Hasonló a helyzet az egészségügy terén is. Van, de kevés az ingyenes állami kórház, de nyolcszor annyi a magánalapítású. Az állami fenntartású intézményekben a fogorvosi és a születéssel összhangba hozható ellátásért fizetni kell. Utóbbi oka a kiemelkedően magas népszaporulat megfékezése: az utcaközönség felét gyerekek teszik ki. 1950 után fejlődésnek indult az ország. Aközben az évszázadokon átívelő királyság megbukott, megbuktatták. Az évezredforduló táján, tizenkét éven át véres polgárháború dúlt az országban, amely évtizedekkel visszavetette a fejlődésben. A nyomor széléből vissza a gödör legaljába. Nem állnak könnyű feladat előtt a nepáliak, mert végtelenül korrupt politikusok rendelkeznek a fejük fölött. Tehát van miért imádkozniuk a helyieknek.
Épített örökségük a sztúpák, pagodák, imahelyek, királyi paloták. Hitforrásuk a hinduizmus, belőle fakadt a buddhizmus. A nepáli születésű Buddha banyánfa (léggyökeres növény) alatt gondolkodva világosodott meg, és jelölte ki a követendő utat, eredményesen. Az országban vallásszabadság van. A lakosok túlnyomó része a hindu tanokat követi. A buddhizmust gyakorlók a másodikak a sorban. Egy sztúpa alapvetően az alábbi öt építőelemből áll: egy négyszögletes alap, egy félgömb alakú boltozat, egy kúp alakú csúcs, egy sarló, egy korong. Mindegyik elemnek gazdag szimbolikája van, és megfelel az öt elem (föld, víz, tűz, levegő, űr) valamelyikének. Hihetnénk, hogy a szent helyek és környezetük mentesek a szutyoktól, de ez nincs így. A templomok némelyikébe csak cipő levétele után lehet belépni, de a zoknira érdemes egy másikat húzni, amelyet kijőve el lehet dobni. Nem mindenki tiszteli az ilyen helyen áhítatot gyakorló hívet. Történt Gorkhában, hogy az imádkozó férfi hátára ugrott egy majom. Nem az első ilyen esetről lehetett szó, mert a kezében botot tartó felügyelő munkába állította magát. Ám létezik a Majmok temploma is (Katmandu), amelynek mesébe illő legendaalapja van: a hercegnő és egy majom frigyének leszármaztatása. Itt aztán több állatkertre való majom ugrándozott, visítozott vagy egy faágon ülve csendes szemlélőként megbámult bennünket. A szent hely környéke tele árussal, akiknek éppen lenne ideje kezébe seprűt ragadni. Pedig a tettre kész kézre igény mutatkozott: a feleségem kitárt tenyerébe, a több csoportban érkező nagycsoportos óvodások közül többen is nevetve belecsaptak. Igyekvők az árusok, de nem erőszakosak.