Soholov után – emberi sorsok (2009)

Édesanyám az első munkahelyén pár hónap híján 20 évet húzott le. Kedvére való volt a munkaköre, szívesen járt be dolgozni. Egyik kolléganőjének a férje nagyon vágyott gyermekre. A maga módján minden tőle telhetőt meg is tett a nemes ügy érdekében. A feleség látszólag nagyon sajnálkozott az eredménytelenségen, csak azt az egyet felejtette elmondani, hogy folyamatosan fogamzásgátló tablettát szed.

Egy másik házaspár esete másként alakult. Lángoló szerelemmel viseltettek egymás iránt. Ugyanilyen hőfokkal szerettek volna közös gyermeket is. Ők sem jártak sikerrel. Egyikükben annyira erős volt a gyermek utáni vágy, hogy emiatt – bár fájt nekik – békésen elváltak. Az emberi kapcsolatot továbbra is tartották. Idővel mindketten újból házasságra léptek. Mindkét családban születtek gyerekek, de ők továbbra is úgy szerették egymást, mint a kezdetekkor. Hiába születtek meg az utódok, keserédes maradt az életük.

A fiatal lány minden szempontból a férfiak ideáljának számított. Több mint szép volt: formás, és a tanulmányok terén sem lehetett kifogás ellene. Fülig szerelmes lett egy hozzáillő korú fiatalemberbe. A fiú is hasonló érzéseket táplált a lány iránt. Alkalomadtán az utcán futva rohantak egymás karjaiba.

Okát nem tudom pontosan, de vélhetően a fiú mamájának ármánykodása miatt a fiatalok között idővel megromlott a kapcsolat. A perzselő szerelem következtében a teljes odaadással kinyíló lány sebezhetővé vált, és kitörölhetetlen nyomot égetett belé a kudarc. A későbbiekben néha-néha feltűnt mellette egy-egy udvarló, de a kapcsolatok rendszerint kérészéletűnek bizonyultak. Évtizedek múltán is megmaradt igéző külleme, de arcáról végérvényesen eltűntek az érzelmek. Az utóbbi években megváltozott minden. Egy nálánál jóval idősebb férfi kötött ki mellette. Ápolt, jól öltözött, megnyerő, közvetlen stílusú ember. Igaz, 15 évvel idősebb nála, és korántsem szép. De nem a külső ismérveken múlik a harmonikus kapcsolat.

Középiskolai osztály. Összedugták fejüket a fiúk, és a móka kedvéért abban maradtak, hogy havonta váltva egymást, az osztály legcsúnyább lányának fognak udvarolni. Elsőként az a fiú tette a szépet, akibe a szóban forgó lány reménytelenül szerelmes volt. A minden képzeletet felülmúló lehetőség következtében a lány kivirult, egyre szebbé vált. Ez a váratlan fordulat annyira meglepte az elképedt fiúkat, hogy az eltelt egy hónap után már komolyan versengtek a gyönyörűvé vált lány kegyeiért.

A vállalkozó apuka jócskán belekóstolt a pénzcsinálásba. Emellett bőven maradt ideje a félrelépésekre is. Tudhatott erről a feleség, de a két közös gyermek meg a jólét befogta a száját. Az ikerfiúk egyike olyan életrevaló lett, mint a kedves apuka. A másik utód kissé visszahúzódó, depressziós lett. A nyugdíj előtt álló papa a cég irányítását előbb a rátermett fiúra szerette volna testálni, de ő nem kért belőle. Nem volt más hátra, előtérbe került a háttérben lévő fia. Bár hősiesen megpróbálkozott a lehetetlennel, nem az ő világa volt. Ezért az apja keményen kiosztotta őt a telefonban:

– Nem érdemled meg az életet! – A ledorongolt fiú depresszió elleni gyógyszert szedett, amiről mit sem tudott az apuka.

Ekként alakultak a továbbiak. Az életrevaló fiú nem nősült meg, gyermeke sem lett, és vélhetően nem csóróként tengeti az életét. Szüleivel ugyan tartotta a kapcsolatot, de erős érzelmi szálak nem kötötték őket egymáshoz. A szerényebb képességű fiún viszont erősen megakadt a nők szeme. Hogy, hogy nem, de beleszeretett egy hétköznapi házaspár egyszerű lányába. Amikor látványos autójával megérkezett a lakótelepre, a szülők felhívták a figyelmét, hogy itt nem egy „nő” lakik, hanem a lányuk. Amennyiben fehérnépre van szüksége cicázásra, máris kifordulhat az ajtón. A fiú hamarosan megkérte szíve választottjának a kezét. A szülőkben és a menyasszonyban is olyan emberekre talált, akik szeretetben és békességben éltek egymással. A szülők befogadták. A házasságkötésre a vőlegény nem hívta meg sem a szüleit, sem az ikertestvérét. Megszületett a baba, de az újdonsült apuka édesanyja, édesapja és az ikertestvére nem csengethettek be hozzájuk. Megtalálta a végleges helyét.