Sorozatot repített – ótestamentum korán és bikini (Jordánia)

Két sivatagi várkastélyt kerestünk fel. Az első markánsabb kiállású, de romosabb állapotban maradt fenn. A bazaltkőből épített erődöt már a római katonák is használták. Két egytonnás kőkapuja sokatmondó. Kőzsanérjait pálmaolajjal locsolták a minél könnyebb mozgathatóság érdekében. Teljesen jó állapotban megmaradt termek, szobák. Az udvarban ciszternába levezető lépcsősor. Békés időkben szabadidejükben kavicsokkal társasjátékoztak a katonák. Mekka irányába tájolt mecset fürdővel. Sokféle célt szolgálhattak a várkastélyok, de egyről pár gondolat. Jellemzően sok utódot nemzettek az uralkodók. Mivel mindenkitől féltette hatalmát a fejedelem, ezért a kormányzás technikájának kiismeréséből saját fiait is igyekezett kirekeszteni. Erre a célra megfelelő hely lehetett a tróntól távoli várkastély, ahol koruknak megfelelő, de más irányú érdeklődésüket kedvükre kiélhették az aranyifjak.

A másik ilyen természetű épület igazi kulturális csemege. Kuszr Amra. A legismertebb sivatagi kastély az országban. A fővárostól 85 kilométerre fekvő Kuszr Amra az iszlám világ egyik legkorábbi építménye. Egyike az Omajjád-dinasztia uralkodása alatt épült sivatagi palotáknak. A VIII. század elején emelt, kívülről egyszerű épület jó állapotban maradt ránk. Quseir Amra freskóit valószínűleg még a II. Jazíd kalifa (720–724) első iszlám emberábrázolást tiltó rendelkezései előtt festették. A faliképek történelmi témákat, mitológiai alakokat, a történetírás múzsáit, fürdő és vadászjeleneteket tárnak elénk, valamint azt a hat királyt, akiket az omajjád uralkodó valószínűleg legyőzött. A hely igazi értékét számomra az iszlámban betöltött kulcsfontosságú kulturális szerepe jelentette. Az itt látható freskók voltak az utolsók, amelyeken élőlények szerepelhettek. Autentikus helyen jelentős történelmi korszakváltozás pillanatának tanúi lehettünk. Utána csak geometriai jellegű ábrázolásokat lehetett vizuálisan megjeleníteni. A freskók színei haloványak. Az épület kívülről nem árulkodik jelentőségéről. Az udvarban lévő ásott kútból 40 méter mélyből nyerték ki a vizet szamár vagy emberi erővel. Csőhálózat segítségével juttatták el például a fürdőházba. Mellette a hőszolgáltató kemence, amelyet fával fűtöttek.

A Jordán-árokban található Földünk legmélyebb szárazföldi pontja. A Holt-tenger víztükre 420 méterrel, a tófenék 795 méterrel van a földrajzi tengerszint alatt. A víz színe közelről tisztának mondható, átlátszó, távolról sötétkék. Bár a Holt-tengerbe ömlik a Jordán folyó, vízszintje folyamatosan apad a jelentős mértékű vízkivételtől. Ennek következtében a tó kettészakadt. A mélyebben fekvő északi rész mellett a déli medence fokozatosan kiszárad. Az északi medence hossza 50 kilométer, maximális szélessége 15 kilométer. A tó vize erősen párolog. Partvidéke kevés kivételtől eltekintve kopár sivatag. A Föld felszínén itt a legalacsonyabb az ultraviola sugárzás értéke.

Nézzünk szét a tó körül. Északnyugati sarkában terül el Kumrán régészeti lelőhely. Az ókori esszénusok egyik csoportjának központja volt. Az 1947-ben pásztorfiú által barlangban megtalált kumráni tekercsek tették világhírűvé. Az északi medence déli csúcsával egy vonalban, a főúttól pár kilométerre nyugatra találjuk Masszáda erődjét. A délnyugati részén fekszik Szedom, bibliai nevén Szodoma. A 12 kilométer hosszú és 2,5 kilométer széles területen bizarr formájú sóformákat láthatunk. A népi képzelet ezek között felismerni vélte Lót feleségét is, aki sóbálvánnyá változott, mert az angyal parancsa ellenére hátratekintett. Ezeknek a településeknek nyomait nem találták meg az archeológusok. Kit ne érdekelne a Holt-tengerben való megmártózás élménye? Azon nem lepődtem meg, hogy a sós vízben hanyatt fekve nem merültem el, de máson, igen. Ahogy hátradőltem, lábamat a víz erőnek erejével fellökte. A felszínen maradáshoz sem kézzel, sem lábbal nem kellett evickélni. Az egyedi élmény mindenki arcára mosolyt csal. Naplemente idején a strandőr sípjába ismétlődően fújva jelezte a záróra idejét. Komótosan próbáltam talpra állni, de nem ment. Okába nem belegondolva, újra megpróbáltam. Aztán rájöttem, a sós víz felhajtóereje a lábra állást is megnehezíti. Ilyenkor érdemes a lábunkat előbb szorosan magunk alá húzni, majd függőlegesen, rugó módjára kirúgni. Ujjam végét belemártottam a 34 százalék sótartalmú vízbe, majd óvatosan a szám széléhez érintettem: nagyon erősen maró, fájó érzést tapasztaltam. A vizet selymesnek, testesnek érzékeltem a kezemmel. Egy-egy mártózás alkalmával fél óránál tovább nem célszerű vízben tartózkodni, mert a sós víz kikezdi a bőrt. A tóban botorság hagyományos módon úszni. A parton vödörből bárki bekenheti magát holt-tengeri sárral, hogy percekkel később körülményesen lemoshassa magáról. Az édes vízzel tusolás elmaradhatatlan része a fürdőzésnek. Bár ezek az élmények jelentősen feldobtak minket, különösen a feleségemet, mégis kissé keserű szájízt hagyott maga után a Holt-tenger. Történt ugyanis, hogy az ezt megelőző program semmittevéssel lecsengő része indokolatlanul hosszúra nyúlt, ráadásul a fővároson átvezető úton egy órán át dugóba került a busz. Mindezek következtében a szállodai szoba rohamszerű megtalálását és elfoglalását követően, valamint a partra letalálás nehézsége miatt a hivatalos nyitva tartási idő vége előtt negyed órával léphettünk a sós vízbe. Volt, aki másnap kora reggel jutott le megmártózni – köszönhetően a nem kellően körültekintő idegenvezetőnek.

Al-Maghtas. Bethámia bibliai keresztelőhely a Jordán folyó keleti partján: Jézus valószínűleg itt keresztelhette meg Jánost. Két fő régészeti területet foglal magában: kolostormaradványt az Illés-hegy néven ismert halmon, továbbá a folyóhoz közeli területet, ahol templommaradványok és keresztelő tavak, valamint zarándok és remetelakok találhatók. A Jordán-folyó felé buszozva elhaladtunk a Tábor-hegy mellett, ahol a biblia szerint tüzes szekerén távozhatott az égiekhez Illés próféta. A 251 kilométer hosszú Jordán-folyó mellett sétálunk már, Keresztelő János működési területe felé. Igazi folyó helyett tíz méter széles folyam. Közepén nádszálak magasodnak. Vize tiszta. Ivóvíz minőségűnek tekinthető. A túlpart Izrael. Egyszer egy francia fiatalember jópofaságnak gondolva, át akart úszni a túlpartra, de a szomszédos országhoz tartozó vízfelületen lévő országhatárt sértő köré sorozatot repített az izraeli határőr. A Jordániába rémülten visszaérkező férfit a határőrök letartóztatták, és gyorsított eljárással kizsuppolták az országból. Örökre kitiltották Jordániából. A keresztelőmedence kiszáradt állapotban, az ösvénytől pár méterrel mélyebben került elénk. Ez a terület a tengerszint alatt több mint 300 méterrel található. Mivel a nevesített gödör a csapástól több méter mélységben terül el, ezért ebből a szempontból akár hiteles is lehet, mivel ezerévenként a talaj felszíne a rárakódó hordaléktól jellemzően egy méterrel megemelkedik. Közelében patak csordogál, de mint megtudhattuk, esetében a XX. század termékéről van szó. Mostanában több pápa is megfordult itt. Jelenlétükkel szentesítették a hely hitelességét. A környezet a vízpartnak köszönhetően zöldell. Jelképes helyként gondoltam a területre, és emiatt a hely szellemisége vált elsődlegessé számomra.