Távfürdetés – fürdőmester (2002)

A Horányi rév környéke remek hely a vízimádóknak – legyen szó két- vagy négylábúakról. Persze az sem árt, ha valaki szimplán csak napimádó. Ismerősöm nemrég lépte át a nagykorúság határát; vele kiegészülve élveztük a Duna-part nyújtotta lehetőségeket.

A víz közelében terítettük le a pokrócot. A strandoló vakvezető kutya elemében volt. Amint az elhaladó hajók mögött életre kelő hullámok elérték a partot, mindegyik tajtékba beleharapott. A hullámnak mindegy volt, neki viszont nem – hát tegye, ha kedve tartja, gondoltam. A négylábú házi kedvencek játékos megkergetése vagy a terület védelme sem maradhatott el. Hármasban elsétáltunk a közeli patak felé, mert arra is akadt bőven szimatolnivaló. Ha a kutya elfáradt a nagy szaladgálásban, egyszerűen belehasalt a vízbe. Kutyajó dolga volt, szóval egyáltalán nem unatkoztunk. Ezután visszatértünk a takarónkhoz.

Éles szemű lehetett a haverom, mert észrevette, hogy tőlünk kissé távolabb két, hozzá hasonló korú lány monokinizik. Rákérdeztem a külalakjukra, mire ő csak felnyöszörgött – ebből azonnal tisztán láttam a helyzetet. Közben a csajok is felfigyeltek ránk. Mivel jól ismertem Kicsi vízparti szokásait, nem vállaltam nagy kockázatot a kérdésemmel:

– Szeretnéd, hogy megtréfáljam őket?

Nem lepődtem meg a válaszon. Magamhoz csalogattam Kicsit, és elcsentem tőle a labdáját.

– Most figyelj! – szóltam a havernak.

Miután megtudtam tőle, hány méterre lehetnek a kacér szépségek, a megfelelő erővel a vízbe hajítottam a labdát. A dobás tökéletesen sikerült: a labda pont a monokinizőkkel egy vonalban pottyant a Dunába. Kicsit nem kellett biztatni a megszerzésére; belerobogott a vízbe, és már úszott is. A történet folytatását már a nyálát csorgató barátom helyszíni közvetítéséből ismerem.

A sodródó labda már elhagyta a lányokat, amikor a kutya végre megkaparintotta. Ráharapott, majd a szárazföld felé vette az irányt. A parton megállt, lihegett egy darabig, aztán újra a szájába kapta a zsákmányt. Tudtam, hogy Kicsi okos kutya, és pontosan azt tette, amire számítottam. Az ártatlannak hitt kutyaúsztatást figyelő lányok alig várták, hogy eléjük érjen a német juhász. Nem kizárt, hogy egy kis simogatásra magukhoz akarták édesgetni. A földön ülő, naptól hevített szívtiprók előtt azonban megállt a szuka, és a bundájából alaposan kirázta a vizet. A rászedett lányok sikoltozva, de nevetve ugrottak fel. Mire észbe kaptak, a négylábú fürdőmester már újra előttünk állt.