SELYMES(BOGÁR) – álllat (családnév)
(Fotó: Homoki kis cserebogár)
Család: CSEREBOGARAK
Fam: Melolonthidae
Növényvédelmi szempontból nagyon jelentős család. Változatos alakú, általában nagytestű bogarak. Az imágók lombrágók, az álcák a talajban fejlődnek és ott a növények föld alatti részeivel táplálkoznak. Az álcák pajor alakúak, has felé görbültek és utolsó hasi (analis) szelvényük a fajra jellemző tüskesorokat, rajzolatokat mutat. Az álcák életkorát, illetve fejlődési stádiumait az erősen kitinizált fejtok átmérője alapján lehet meghatározni. Bábózódás is a talajban történik. A Kárpát-medencében 81 faj fordul elő (Endrődi, 1956)
Homoki kis cserebogár
Serica brunnea Linné
Társnév: barna selymesbogár
Syn: Serica fulva De geerS.fulvescens Geoffroy
Leírása: 8–10 mm nagy, hosszúkás bogár. Egész teste sárgásvörös, szárnyfedői barázdáltak, selyemfényű. Lábai hosszúak és vékonyak. Csáplegyezője 3 ízből áll. Álcájának utolsó potrohszelvényén a harántsorban 23–28 tüske található.
Elterjedés, életmód: Európai faj, a Kárpát-medencében elterjedt és gyakori. Tóth (1975) az erdészeti fénycsapdahálózat Coleoptera fajainak vizsgálata során megállapította, hogy hazánkban két fő góca mutatható ki: a Vértes– Bakony hegységekben és a Duna–Tisza közi homokon. Schwenke (1974) szerint tipikus erdészeti rovar, kártételét lucfenyő magvetésekben és telepítésekben említi. Győrfi (1957) a lucosokban kultúrarontó fajként ismerteti. A Tiszántúli kötött talajokon hiányzik. Rajzáscsúcsa július 10–20 között várható, de a dunántúli és az alföldi populációk tömeges megjelenése között 3 hét eltérés is lehetséges. Fejlődése egy éves.
Bársonyos kis cserebogár
Maladera holosericea Scopoli
Társneve: selyemszőrös bogár
Syn: Serica holosericea Scopoli,Maladera chrysomeloides Schrank,M. fumosa Geoffroy
A homoki kis cserebogárhoz nagyon hasonló és csak színében eltérő faj. Bársonyos fekete, finoman barázdált, 7–8mm nagyságú. Fő elterjedési területe a Duna–Tisza köze, kedveli a homokos talajokat. Legtöbb példányt a Tompán üzemelő fénycsapda fogja. Győrfi (1957) az erdeifenyőről említi kártételét.
TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:
Irodalom: Ilosvai Selymes Péter.
Zene: Alma együttes – Mennyi selymes puhaság