STIGLIC – állat (családnév)



 tengelic
(Fotó: tengelic)




stiglic J. tengelic(e).

• A viszonylag későn kezdődő szótörténet szerint 1720: stiglicz, 1787: tiglintzeim, 1801/1898: stiglintz, 1844: istiglicz (TESz.); a nyelvjárásokban MTsz.: istiriglic, tiglic | ÚMTsz.: stenglinc, stiglice, istiglici, istiglinc. A népnyelvi tiglino (Bálint)kicsinyítő képzős alakulat.

A hangutánzó eredetű vándorszó forrása a magyarban a német lehetett; vö. ném. Stieglitz ’ua.’ (EL.). Más európai nyelvekben szintén megvan: blg. шиглец,
szbhv. štìglīc, cs., szlk. stehlík, ro. stehlec, szlk.N. štiglic ’tengelic, stiglic’ (TESz.). A németbe és a románba is valamelyik szláv nyelvből került.

Szintén a madár hangját utánzó hangsorból vált madárnévvé a N. cibebek (Chernel) elnevezés. Székelyes csángó sztiklét neve a ro. sticlete ’ua.’ (RKsz.)
átvétele.


TOVÁBBI INFORMÁCIÓK:

Irodalom: ♦ A tengelic a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pintyfélék (Fringillidae) családjába tartozó faj. Tápláléka félérett magvakból és bogyókból áll. Egész Európában, Nyugat- és Közép-Ázsiában, valamint Észak-Afrikában elterjedt. A Kárpát-medencében rendszeres fészkelő. Parkokban, útszéli fasorokban, gyümölcsösökben él. A tengelicnek is, mint minden más tagnak a nemből, rövid nyaka és vékony lábai vannak. Nyaktöve, válla és háta sárgás, begye, melle oldalai élénk vörhenyesbarnák. Torka, farcsíkja és a hasi oldal fehér. Csőre hosszú és hegyes. Régebben a tengelic a kitartás és a termékenység szimbóluma volt.

Zene: A tavasz tizenhét pillanata – filmzene (Stiglic).