Gdansk (2025)

Az észak-lengyelországi kikötőváros kényelmes felkeresését a magyar fapados új desztinációja tette lehetővé. Mivel történelmileg és földrajzilag is érdekes hely, könnyen ráálltunk. A Lech Walensa légikikötő kijáratától a 210-es busz megállójáig kék sáv jelzést festettek fel a járdára. Az érkező járat, amelynek összesen hatvannyolc megállója van, a központi vasúti és buszpályaudvarig közlekedik. Régóta bevett szokásunk, hogy a szűken vett belváros közelében foglalunk szállást. Ezúttal a kilométeren belül lévő Milestone diákszállást választottuk. Két egymással párhuzamos külön bejáratú, nyitható ablakú szoba, plusz előszoba konyhasarokkal, valamint saját fürdőszoba. A napi 50 eurót igazán megérte. Az első napra egy programot terveztünk: a közeli Szent Katalin-templomban 19 órától minden nap Chopin koncert van műsoron. Velünk együtt mintegy ötven külföldi foglalt helyet a hátsó traktusban, ahova a belépőjegy 20 euróba került. A pénztártól kezünkben egy jeggyel kerülhettünk beljebb. Húszas évein túl lévő kínai művésznő foglalt helyet a zongoraszéken. Egyórás koncertje inkább volt művészi elgondolású, mintsem dallamos melódiák füzére.




Már a repülőtértől a belvárosig tartó utazás ideje alatt világossá vált előttünk, hogy a közel félmilliós Gdansk irigylésre méltó parkváros. A lakótelepi házakat tágas, harsogó zöld füves területek választják el egymástól. A négy-tíz-tizennégy emelet magas lakótelepeket pedig ligeterdő. A lakók tömege széles járdákon juthat el a fonódó tömegközlekedési járatok megállóiba. Nem egy villamosnak akár negyven megállója is lehet. A buszjegy a villamosjegy árának duplájába kerül. Alkalmi utas tájékoztató: Gdanskból Sopotba illetve Gdyniába leghatékonyabban az SKM városi gyorsvasúttal lehet eljutni , például a központi vasúti pályaudvarról. A belvárosból a helyi strandra (Brzeźno strand) a 138-as busszal, Oliwa városnegyedbe a 15-ös villamossal. A nyári szezonban a megnövekedett turistaforgalom miatt Gda�"sk, Sopot és Hel városai 2006-tól létrehozták az úgynevezett vízi villamosokat. A kompok három vonalon közlekednek. Érdekesség: az egész város tele hangos gyalogos közlekedési jelzőlámpával. 1980-1981 között élelmiszer kiskereskedelmi vállalatnál dolgoztam. Az egyik szombati napra hatósági, édességipari termékekre vonatkozó áremelés volt előirányozva. Késő délelőtt váratlanul lefújták. Világos volt előttünk az ok. Ekkoriban a gdanski Lenin Hajógyár munkásai már tömegtüntetésekkel, és kiterjedt sztrájkokkal jelezték elégedetlenségüket. Az öntudatra ébredt munkásság ellen keményen fellépett A hatalmon lévő párt vezetője, Gomulka. A sortűz után többen vérbe fagyva maradtak az utcakövezeten. Lech Walensa vezetésével megalakult a Szolidaritás Szakszervezet. A villanyszerelőből a demokratikus ellenzék vezetőjévé váló fiatalember munkatársaival közösen, léket ütött a szocializmus recsegő-ropogó bárkáján. A Szolidaritás téren nézelődünk Katival. Velünk szemben az egykori Lenin Hajógyár felújított bejárati kapuja. Talpunk alatt a régi időkből átmentett egyenetlen felületű bazaltkövezet. Közelben a meggyilkolt munkások előtt tisztelgő háromosztatú emlékmű: tíz emelet magas vasbeton keresztek, tetejükben vasmacska. A másik oldalon több tucatnyi fekete-fehér és kevesebb színes fotó mesél a 45 éve lezajlott viharos eseményekről. Végigvettük a hiteles forrásokat és megállapítottuk, igen, ez már történelem. Harmadik mementó az Európai Szolidaritás Központ. Külsejének rozsdás színezete a hajótest árnyalatára utal. �-temeletes modern megjelenésű épület. Alsó szintje meglepetést okozó újdonsággal szolgált: a kőpárkánnyal határolt földdel feltöltött talajból több méter magas lombos fák, üde zöld bokrok és színes virágok szökkentek szárba. A zárt belső térben a továbbiakban gazdag kínálatú könyves standok sorolódtak. A kiállítóterek az emeleteken lettek kialakítva. Aki ott is szét szeretne nézni, belépőjegyet kell váltania. A tetőteraszról rálátás nyílik az egykori hajógyár hatalmas területére. Nagyobb részén parkosított környezetben modern lakó és irodaépületek magasodnak. A régi munkacsarnokokat és az égimeszelő darukat a biztonság okán körbekerítették. Idővel rájuk is sor kerül.
















Innen pár percre, keskenyebb csatorna. Partján sétálva szokatlan látványvilág fogadott minket: a csatorna felett, de a gátakon nyugodva, egy nagyjából négyzet alapú, többemeletes és sátortetős épület ível át. Az előtte lévő táblára ez van írva: Maly Mlyn. A ház üresen áll. Hazatérve mibenlétének kiderítése céljából nyomozásba fogtunk. Az 1400-as években itt egy magtár épült, amelyet időnként átalakítottak. A II. világháború után új épület került a helyére, jelenleg irodaházként funkcionál.


II. Világháborús Múzeum. Piros falakból és üveglapokból álló erősen jobbra dőlő épület. A nulladik szint az utcaszint. A mínusz egyes szinten kialakított bejárathoz az utcáról lépcsősor vezet le. Ez a konferenciaterem szintje, amely teljesen üres. A mínusz harmadik szinten alakították ki a tényleges kiállítást, ahol fullasztó a levegőtlenség, ezért többen is visszafordultak. Az épület egyik szintjén sincs leülésre alkalmas bútor, vagy nyitható ablak. Tetszetős külső megjelenése ellenére, belülről ultramodern koporsó benyomását kelti. Fekete színű falakból és nyers betonfalakból rakták össze. Ennyi és nem több.




A belváros és az óváros további felderítése helyett a változatosság kedvéért, felszálltunk az érkező 10-es villamosra. Vele a végállomásig az Új Kikötőig (New Port) tartunk. Elsődleges segítőnk a reptéren vásárolt turistatérkép, amely elsősorban a belvárosra fókuszál. Egy-két emelet magas családi házas környezetbe érkeztünk. Zöld vegetáció vett körbe minket. Egymással beszélgető középkorú férfitársasághoz léptünk. A térképre mutatva, az 1894-ben átadott világítótorony holléte felől érdeklődtünk tőlük. Odáig 2 kilométer az út. Az Új Kikötő mellett is elhaladtunk, de a zárt kerítés miatt nem sok mindent láthattunk belőle. Túljutva rajta, majd az öböl széle felé kanyarodva, hamarosan ott állhattunk a műemlék előtt. Keskeny lépcső vezetett fel a tetejébe. Egymásra néztünk, és letettünk róla. Másvalami került előtérbe. Közelben az öböl balti-tengeri kijárata.




Mégis A túlpart keltette fel a feleségem érdeklődését. Az utazások előtt ő elsősorban a Google Maps-ból tájékozódik, valamint aktuálissá váló fotók alapján készül fel vizuálisan. A kő-emlékoszlop láttán ráismert a Westerplatte-félszigetre. Ám se híd, se átkelőhajó. Úszni pedig egyikünknek sem volt kedve. Másnap viszont buszra szálltunk (ajánlott a 138-as, esetleg a 106-os). A Westerplatte-félsziget. 1939-ig Németország és Lengyelország határán fekvő parányi lengyel katonai támaszpont helye. Nem militáris része közkedvelt tengeri fürdőhely, majd a világégést követően továbbra is az maradt. . 1939. szeptember 1-jén helyi idő szerint hajnali 4 óra 48 perckor a Schleswig-Holstein csatahajó váratlanul sortüzet nyitott a lengyel katonai Tranzit raktárat védő helyőrségre. Ezzel kezdetét vette a II. világháború. Az alakulat száznyolcvankettő katonából és huszonhét civil tartalékosból állt. Ennek ellenére egy hétig ellenállt az elképesztő fegyverzetbeli és létszámbeli fölényben lévő támadásoknak. Wojciech Najsarek lengyel törzsőrmestert géppuskatűz ölte meg. A csata és egyben a II. világháború első áldozata lett. Minden egyes nap, amíg a Westerplatte kitartott, megalázó volt Hitler számára, aki dühöngött a késedelem miatt. Még javában ellenálltak a lengyel hazafiak, amikor a német hadsereg már Varsó közelében dübörgött. A náci fölény szép lassan felemésztette az ellenállók erejét. Szeptember 7-én 9 óra 45 perckor a Westerplattén kitűzték a fehér zászlót. A lengyel rádiós tisztet, Kazimierz Rasi�"skit a németek kegyetlenül megkínozták, majd agyonlőtték , mivel megtagadta a rádiókódok átadását. Megközelítőleg háromezer-négyszáz német katona vett részt az egyhetes hadműveletben, valamint több hadihajó, páncélozott katonai járművek, ötvennél több harci repülő, és számtalan nehéz tüzérségi üteg. A félsziget laktanyáinak és őrházainak romjai, valamint a bunkerek egy része máig fennmaradtak. Szót kell ejteni a kő-emlékoszlopról. A világítótoronytól úgy látta a saséles-szemű feleségem, hogy a műalkotáson egy emberarc látható. Amikor a félszigeten közeledtünk a dombocskán magasodó alkotáshoz, szintúgy. Ám közelről már teljesen más optikája lett. A kőoszlopon többek között, két, deréktól felfelé ábrázolt férfialak volt kivehető. Egyikük egy katona, a másik pedig egy civil tartalékos. Akkoriban és manapság is ligeterdőként kell gondolni a területre. A partszakasz Balti-tenger felőli oldala mellett promenád húzódik. A sárga homokos partra nehézkes a lejutás, de odalent többen is tartózkodtak. A sós víz teljesen tiszta. A szeptember közepi napfürdőben többen is belemerészkedtek a lágyan ringatózó árba.










A szűken vett óvárosban három-négy emelet magas, skatulyából kihúzott megjelenésű Hanza korabeli polgári házak követik egymást. Homlokzatuk eltérő színű. A sátortető alatti gipszstukkós díszítésük is megkülönböztetik egymástól. A Długa utcán több figyelemreméltó épület található, köztük az Uphagen-ház, amely egy valósághűen megőrzött XVIII. századi kereskedőház, ma múzeum, amely bemutatja a korabeli gazdag polgári életet. Az Ulica Długa (Hosszú utca) 71-es számú azon ritka házak közé tartozik, melyek épségben vészelték át a II. világháborút, rajta a XV. században készült díszítőelemek láthatók. Akárhányszor megfordultunk a viszonylag szellős óvárosban, a kávézók és éttermek kiülői zsúfolásig hangosan csevegő, nevetgélő vendéggel. Az utcákon korzózók többsége helybeli. Az egészet leghitelesebben a békebeli nyugalom jelzővel tudnám visszaadni. Az óváros leghangulatosabb része elvitathatatlanul a lagúnák hálózata. Olykor Kis-Amszterdamnak is szokták nevezni. Két hidat emelnék ki érdekességnek. Az egyik a 2017-ben átadott elforgatható gyalogos és kerékpáros híd, míg a közelében lévő másik híd felnyitható. A Soldek II. világháborús hajó belépőjeggyel látogatható. Fő vízi attrakciónak mégis a háromszintes kalózhajó számít. Három árbóckosárral, valamint csontvázzal, víz fölé kilógó karral és rémes figurák csapatával megerősítve várja ifjú és idősebb utasait (viteldíj: 18 euró). Vele egészen a világítótoronyig lehet hajózni, ott visszafordul. A legautentikusabb vízi alkalmatosság a tizenkét személy szállítására megfelelő, több évszázados fahajó. A körséta végén Art képkiállítás és értékesítésbe tértünk be, mely ezúttal nem hozott lázba minket.












Az óváros főbb látnivalói: Gda�"sk egyik leghíresebb szimbóluma a város tengeri múltjának és dicsőségének egyik emléke a híres Daru. 1444 óta a Motlawa-folyó partján áll és meghatározó eleme a település látképének. A középkori Európa legnagyobb kikötői daruja fénykorában 2 tonna áru 11 méter magasba emelésére volt képes. A fejünk fölött lévő fagörgők láttán némi fantáziával megtoldva, elképzelhető a szerkezet működése.


A Długi Targ középpontjában áll a város egyik legismertebb szimbóluma a Neptun-szökőkút. Az 1633-ban felállított bronzszobor a tenger istenét ábrázolja. A Szent Mária-templom Gda�"sk városának ikonikus jelképe és Lengyelország legnagyobb téglából épült temploma. Istenházának építése a XIV. században kezdődött és több mint százötven éven át tartott, míg elnyerte végleges formáját: 105 méter hosszú, 66 méter széles. Befogadóképessége mintegy 25000 fő – ezek a számok elgondolkodtatók, ha figyelembe vesszük, hogy a városka lakossága az építés idején néhány ezer főre korlátozódott. A bazilika külseje a balti téglagótika jellegzetes példája, vörös téglából épült fehér mészkő díszítőelemekkel. Legfelismerhetőbb része az észak-nyugati sarokban álló 76 méter magas harangtorony, amelyről körpanoráma nyílik a városra. A tetejébe vezető négyszáznyolc lépcső mindenki számára kihívást jelent. Isten eme házában többek között több mint harminc oldalkápolna található, amelyeket gazdag gda�"ski kereskedőcsaládok és céhek finanszíroztak. Ezek ma a város egykori elitjének síremlékeit, címereit és adományait őrzik. Különleges látványossága a XIV. századi csillagászati óra, amely 1470-ben készült. Ez a bonyolult szerkezet nemcsak az időt mutatja, hanem a nap, a hold és a csillagok mozgását is, valamint egy automatikus figurajátékot is életre kelt, amely a nap bizonyos szakaszaiban megeleveníti a bibliai jeleneteket. A templom akusztikája kiváló, amit a hatalmas százötvenhét regiszteres orgona még jobban kiemel. Rendszeresen tartanak orgonahangversenyeket. Ritkán fordul elő, hogy egy fontos épületnek legyen tapintható változata is. Nos, a bejárat előtt van egy kicsinyített mása fémből.




Az Artus-udvar eredete a XIV. századra nyúlik vissza, bár a ma látható épületet a XVI-XVII. században emelték, miután az eredeti faépület leégett. Közvetlenül a Neptun-szökőkút mellett áll, és évszázadokon át a város kereskedelmi elitjének találkozóhelyeként szolgált. A főbejárat két oldalán négy szobor áll, amelyek az Igazságosságot, a Bőkezűséget, a Bölcsességet és az Egyetértést jelképezik. Az épület igazi kincse a nagy terem, amely méretével és díszítésével kitűnik. A 12 méter magas terem falait reneszánsz és barokk festmények, fafaragások, valamint díszes szőnyegek borítják, amelyek bibliai, továbbá mitológiai jeleneteket, azon túl a város történelmének fontos eseményeit ábrázolják. A faragott bútorok meseszépek. A helyiség legkiemelkedőbb látványossága az óriási reneszánsz kályha, amely 1546-ból maradt ránk, és 10,64 méter magas. Az ötszázhúsz gazdagon díszített csempe portrékkal, címerekkel és allegorikus ábrázolásokkal díszítettek. A kályha tetején látható alakok a keresztény erényeket, valamint ókori filozófusokat és politikusokat ábrázolnak. Érdemes figyelmet fordítani a terem további részleteire is, mint például a mennyezeten függő hajómodellekre, vagy a falakon látható festményekre. A Neptum-szökőkút mellett lévő főbejárat zárva szokott lenni, az attól balra eső oldalajtót kell keresni. 1939. szeptember 12-én, egy kiállított fotó tanúsága szerint, itt járt Adolf Hitler, miután csapatai megkínlódva elfoglalták a Westerplattét.






A Központi Vasúti Pályaudvarról �" esetünkben a 3-as vágányról �" az SKM gyorsvasúttal Sopotba tartottunk, hogy onnan Gdansk felé visszagyalogolva további emlékeket gyűjtsünk. A tizenhét perces út 1,7 euróba került. Leszállni a második Sopot feliratú vasútállomáson kell. Sopot fürdővárosi működését 1808-ban kezdte, majd 1823-ban megnyitották a város első gyógyfürdőjét. A gyógyulni vágyó fürdőzők megjelenésével nemcsak a város ma is látható arisztokratikus arculata épült ki, hanem egy másik fontos nevezetesség is létesült: itt található Európa leghosszabb faszerkezetű mólója, amely 511,5 méter hosszan nyúlik a tengerbe, sok kis kilátóterasszal. A műtárgy felkeresésére belépőjegyet kell váltani, kerekesszékesek előnyben. A móló síkjának végében vendéglő, ahonnét továbbhaladva lépcsőn kell lemenni a kalózhajónak álcázott étteremhajóig. A vasútállomás aluljárójából kijőve első érdekesség a Krzywy Domek, azaz a Görbe Ház nevű bevásárlóközpont, ami első ránézésre ellent mond minden építészeti előírásnak. A tengerpart felé tartva fás környezetben békebeli erkélyes és verandás villák. A főtér közelében art kiállítóhely, de a nyitásig nem időzünk egy órányit. A már ismerős Európa bajnok mólóhoz érkeztünk. Balra Gdynia felé lehetne sétálni, jobbra Gdansk felé. Induljunk arra. Gyönyörű napsütés, és 22 Celsius fok meleg a klímakörnyezet. A széles sárga homokos tengerpart fokozatosan benépesül. Van aki térdig áll a vízben, másvalaki erőteljes karcsapásokkal Svédország partjai felé tart. Tervének megvalósulásához sok sikert kívánunk. Legtöbben napfürdőztek. Eleinte úgy voltunk még, hogy az épített környezet olyan, mintha Nyugat-Európában lennénk, de nem, annál különb. Ugyanis, Kati kritikus szeme semmilyen kivetnivalót nem fedezett fel. A széles kerékpárutat és az ugyancsak kényelmes járdát, zöld sövény választja el egymástól. Balra a homokos fövény felé, teraszos vendéglők ízlésesen megterített asztalokkal. Környezetük is igényes. Az épületek között pallón lehetett lejutni a partra, ahol pénzérmével igénybe vehető mosdók álltak rendelkezésre. A sétaút másik oldalán szintén éttermek. Azokon túl 3-4 emeletes szállodák, apartmanházak. A gyalogos és kerékpárutat teljes hosszában árnyékban lehetett igénybe venni. 2,2 kilométerrel távolabb Gdansk feliratú tábla jelezte a városváltást.










Ettől eltekintve mit sem változott az irigylésre méltó környezet. További negyedóra múlva újabb információs tábla követte: a villamoshoz jobbra kell tartani. Rövid séta után a 2-es,a 6-os és a 8-as villamosok külső végállomásához megérkeztünk. Kezünkben a turistatérkép, de többnyire járókelőktől érdeklődtünk utunk következő célállomása felől. A vasúti vágányok fölött áthaladtunk, amelynek tényét helyesen ajánlotta figyelmembe a feleségem. Megéheztünk, megszomjaztunk. Nagyobb élelmiszerboltból ízletes harapnivalóval és egy üveg „Táncos” sörrel tért vissza Kati. Még a rendszerváltás előtti időkből ismertem ezt a sörfajtát, amelynek címkéjén piros és kék ruhás nő és férfi alak táncolt. Annak idején kevésbé komáltam, a mostani íze viszont mindkettőnknek bejött. Továbbhaladva éppen ott kérdeztünk rá az oliwai katedrális helyére, ahol egy járda elágazott a park felé. Oliwa Gda�"sk legelegánsabb városrésze. Legismertebb látnivalója a Katedrális. A cisztercita templomot a XIII. században alapították. A katedrális 107 méter hosszú, háromhajós, gótikus alaprajzú. A falakon korabeli freskók és festmények maradványai. Kincse a monumentális orgona, amelyet a XVIII. században épített Johann Wilhelm Wulff mester. A hangszer hétezer-nyolcszázhetvenhat sípos. Különleges zenei élményt nyújt. Nemcsak hangjával, hanem látványvilágával is magával ragadó – a mozgó angyalfigurák, csillagok és harangok igazi barokk látványosságot jelentenek az orgonakoncertek alatt. Nyáron naponta kétszer, 11 és 15 órakor tartanak rövid orgonabemutatókat, amelyek során a hangszer teljes hangzásvilágát és vizuális effektusait is bemutatják. Mi szombaton kora délután álltunk meg isten eme háza előtt. Odabentről orgonajáték hangja szüremlett ki, így hát gyorsan beljebb kerültünk. A koncert utolsó percét megcsíptük, de ez még így is jó volt, mert legalább megtapasztalhattam az orgona bődületes hangerejét. A koncert egyébként telt házas volt, és fizetős. Kijőve magányosan várakozó vőlegényre figyeltünk fel. Közelében fiúcska, kezében díszpárnán jegygyűrűk. Kezében menyasszonyi virágcsokorral érkezett valaki. Miután bentről a koncertlátogatók kijöttek, a vőlegény bement a templomba. A városnegyed egyedi hangulatát továbbemeli az oliwai Patak völgye, amely a városrészen keresztülfolyva természetes zöldfolyosót képez. A patak mentén sétálva régi vízimalmok maradványait és festői hidakat fedezhetünk fel.






Visszasétáltunk abba a villamosmegállóba, ahol emlékezetes ebédünket egy órával ezelőtt elfogyasztottuk. Begördült a 60-as egykocsis nosztalgiajárat, amely csak hétvégéken keringi be a város eme részét �" buszból ugyanilyen a 600-as Mercedes típusú járat. Szerencsénkre a következő célállomásig helyből a 12-es villamossal a végállomásig kellett elutaznunk. Ha Zaspa, akkor Monumental Galery. Mert ami igaz az igaz. Külföldön sem hagyjuk magunkat kisemmizni. Már a villamosból is feltűnt amiért idejöttünk. Ettől függetlenül a fő csapásirányra rá kellett találni. Sikerült. Ovális alakban tizennégy emelet magas lakótelepi környezet. Aki ekkor kezdi el keresni a több tízezer négyzetméteres art kiállítóteret, az inkább gyorsan szálljon vissza a villamosra. A Monumentál Galeri nem más, mint az előttünk magasodó rendszerváltás előtti korból való, de azóta teljeskörűen felújított zöld környezetben lévő lakótelep. Hatvan épület oldalfalára kerültek absztrakt és figurális képek felmázolva. Igen, így is lehet és milyen jó is. Néhány festmény színét erősen kifakította a nap, máshol lombos fák gátolták az akadálytalan rálátást. De ennek ellenére nem lehetett okunk panaszra. Húsz-huszonöt falfestményre nyílt rálátásunk. Az alkotásokról ezúttal nem árulok el semmit sem. Megjelenésükkel átfestették a régi szürke negyed hangulatát.








(Hangfelvétel minősége: nem készült hangfelvétel.)