Zoo Nyíregyháza és Debrecen (2019)

A két és fél napnyi kutyagolás - napi tizenegy km - után kissé szárnyaszegetten távoztunk a Nyíregyházi állatkertből, mert rögzítésre érdemes alig-alig akadt. Ám ezek között kimagaslóan szerepeltek a madárfajok. Kezdjünk a Kondorkeselyűnél.


kondor keselyű



Dél-Amerika több országának méltán közkedvelt címermadara. Bár csipogását ritkán hallatja, de az első ilyen esetben a röpde körüli nagy hangzavar miatt nem készítettem felvételt. Nagy hiba volt, mert újabb lehetőséget nem kaptam tőlük, órányi várakozás után sem. A csipogó hangról lemaradtam, sziszegő hangját rögzíthettem. De milyen a sors? Több mint két méter magasban várakoztak a mikrofonok - mivel előző nap a fán gubbasztó keselyű csipogott - ezalatt most a földön lévő párja sziszegett, de mivel az állatkert tele van szabadon kóricáló, folyamatosan kukorékoló kakasokkal, ezért a felvételen lényegében nem lehet megfelelő minőségben hallani. Hangzsákmánynak a röptüket vagy inkább a fára fel s leszállásukat sikerült emléknek elhozni: szárnyfesztávolsága három méter feletti.




fehérkezű gibbon



Első alkalommal 2010-ben jártunk ebben az állatkertben. Akkoriban adták át a két milliárd forintért felhúzott Betonpiramist. Ebbe került elhelyezésre három indiai elefánthölgy és Tódor, a fehérkezű gibbon. Majom barátunk addig a szabadban éldegélhetett a melegebb hónapokban és egy magas fán hintázva énekével köszöntötte kétlábú barátait. A betonkupolában kötelekből összehozott mászó kertet hoztak létre számára az állatgondozók. Itt volt kénytelen akrobatikázni: ki tudja meddig? Szerencsére a betonpiramis mára akváriummá avanzsált: egy kétméteres cápa is megtekinthető benne. Mindannyiunk örömére, újra a fa magasában énekelhette ősi népének lélekemelő dallamait, Tódor.




csupaszarcú hokkó




sisakos hokkó



Csupaszarcú hokkó és Sisakos hokkó: ritkán látható madárfajok errefelé. A harminc hokkófaj Közép - és Dél-Amerika erdős területein él. A csupaszarcú hokkó kilencven centiméter magas, sisakos rokona feleakkora. A természetben félénk, óvatos szárnyasok. Hangjuk hasonló, akár a megtévesztésig, de odafigyelve megkülönböztethetők egymástól.






kaffer szarvasvarjú



Már a neve miatt is érdekességnek számít a Kaffer szarvasvarjú: vajon új hibrid lenne? Félretéve a viccet, nézzünk utána részletesebben: mi fán terem a kaffer szarvasvarjú? Nagy testű madár, hossza 90-130 centiméter közötti. A faj az egyenlítőtől délre eső szavannák, nyílt füves területek és erdők lakója. Kelet-Afrikában akár három ezer méteres tengerszint feletti magasságban is találkozhatunk vele, bár jobban kedveli a nedvesebb közeget. A kaffer szarvasvarjak rendkívül aktív madarak, folyamatosan mozgásban vannak. Ragadozók, amelyek életüket leginkább a talajon töltik, itt kutatnak zsákmány után. Kimért léptekkel, szinte lábujjhegyen haladnak előre, miközben az aljnövényzetet fürkészik. Ízeltlábúak és egyéb kisállatok (gyíkok, kígyók, rágcsálók stb.) után kutatva. A szarvasvarjú nappal aktív, az éjszakát a fák koronájában tölti. Alapvetően társas madár, gyakran láthatóak közösen vadászó, 2-12 példányt számláló csapatai. A nagyobb zsákmányt több madár ejti el, és együtt is fogyasztják el. A csapatok akár 100 km-t is elérő territóriumot tartanak fenn, amelyről repülve űzik el a betolakodókat.




sarki farkas



Nem csak a puskával járó vadászoknak hasznos csupa fülnek lenniük, hanem a magunkfajta mikrofonos embereknek is, jegyzem meg a sarki farkas kapcsán. Tamás barátom, akivel rendszeresen járjuk az állatkerteket, és aki gyakran „reklámozza” magát az állítólagos rossz memóriája okán, kerengésünk közben egyszer csak megemlítette, hogy az itteni sarki farkasok vevők a szirénázó járművek hangjára: ilyenkor gyanútlanul lebuktatja magát. Ugyanis, ezt a vélekedését a 2010-es nyíregyházi emlékeire alapozhatta. Egyszer csak halljuk a Kanadai fehér farkasoktól távol valahol a kertben, hogy egy szirénázva elhaladó jármű hangjára elkezdenek vonyítani. Mivel ostobaság lenne a ketrecüknél ilyen alkalomra várni, ezért este a szálláson hordozható eszközére letöltött szirénahangot a barátom, melyet másnap megfelelő körültekintés után lejátszott, a természetes élőhelyükön akár mínusz ötven fokot is elviselő ordasoknak.




jákó papagáj




Végül, de nem utolsósorban, a Földkerekség egyik legokosabbnak tartott madaráról, a Jákó papagájról. Ritka, hogy egy röpdében tucatnyi jákó legyen bemutatva. Hangjuk sokszínű, de ezúttal a számtalan madárfaj zajongásából épp, hogy csak kihallik.


Most pedig nézzünk szét Debrecenben, ahol az állatkerttel egy helyen található a csöppnyi vidámpark is.




kanadai vörös mókus



A sarki farkas okán, aki Észak-Kanada szigetein honos, első fajnak kerüljön sorra a kanadai vörös mókus. Hogy kell-e hazájában dacolnia a zord hideggel, az készpénznek vehető, de amíg a fagytól vacog az ordas foga, addig ő bebújhat a vörösfenyő odvába, rátelepedve a télire elraktározott elemózsiára. Hogy kerülhetnek-e közelebbi kapcsolatba egymással? A válasz inkább vicces, mintsem tudományos. A néhai német juhász vakvezető, Kicsi, a Margitszigeten a gyepen inaló mókus után vetette magát, a fürge rágcsáló gyorsan felszaladt a fára. A fához megérkező kutya mellső két lábával nekitámaszkodott a fa törzsének és hosszasan utánanézett: szeretett más négylábúval kergetőzni, aligha hinném, hogy bántotta volna.




marabu



A kondorkeselyűhöz hasonlóan a marabu is szűkösen bánt a hangjával: bekapott néhány halat, ivott a miniatür tavacskából és szárnyra kapott. Gondozója sem hallhatott mást tőle hosszú évek munkája során. Mivel a hazai állatkertekben ritkán találkozhatunk marabuval, ezért részletesebben róla: Nevét az afrikai muszlim szentek arab nevéből kapta. Afrikában a Szaharától délre él, egészen Dél-Afrikáig. Szavannák és mocsarak lakója, de az emberi településeket sem kerüli el. Magassága 150 centiméter, szárnyfesztávolsága 320 centiméter, testtömege 9 kilogramm is lehet. Feje és nyaka kopasz, erős, ék alakú csőre és jellegzetes begyzacskója van. A begyzacskó vagy toroklebeny a nyaktól kiinduló, nagy kiterjedésű képződmény, az orrlyukakkal összekötött légzsákoknak köszönhetően felfújható. A begyzacskó 40 centiméteres is lehet. A keselyűkkel vetélkedik a dögökön, de aktívan vadászik is, tápláléka rovarokból, halakból, patkányokból és kisebb madarakból áll, de megtámadja a flamingó, a kormorán és a pelikán fiókáit is, vagy kirabolja a fészküket. Széles szárnyaival nehézkesen repül, de a meleg légáramlatokat kihasználva nagyobb magasságokban is tud őrjáratozni. A marabu legfeljebb 20 évig él.


Az állatkert hivatalos reggeli nyitásáig záporozhatott a mesterséges eső, az arra igényt tartó madarak röpdéjénél. Kellemes hűst teremtettek a vízcseppek, amelyek nemkülönben megidézték az esőerdők hangulatát.




ormányos medve



Ebbe az illusztris társaságba ezúttal csak Akciózásuk miatt kerülhettek be az ormányos medvék. Éppen étkeztek vagy étkeztek volna. A nagyfőnök leuralta az eledel tágabb környezetét. Egyik óvatlanul bátor társának az orrába harapott és úgy húzta őt magával. Kőkemény harc folyt közöttük. Az eltelt tíz év alatt ilyen vagabund koatikkal nem találkoztunk még.




pusztai sas



Hazánkban szerencsés esetben a természetben is megfigyelhetjük a pusztai sast. Európa keleti részén, Ázsia sztyeppvidékén költ. Telelni Irak És Irán irányában Szudánig vonul. A sík, fátlan vidéket kedveli. Testhossza 62–74 centiméter, szárnyfesztávolsága pedig 165–190 centiméteres is lehet. A két nem egyforma, azonban a tojók némileg robosztusabbak, nagyobb a test tömegük. Elsősorban ürgéket eszik, más rágcsálókat és madarakat csak kisebb számban fogyaszt. Viselkedésükre fióka korukban a káinizmus jellemző.




sávos nyílméregbéka



Az a felajzott gyerkőc, aki a sávos nyílméregbéka nevéből kiindulva nyilazó indiánná szeretne átalakulni,. Zsebpénzét Me ruházza be terráriumba és nyílméregbékába, mert csak azok a nyílméregbékák termelnek mérget, melyek előbb mérges hangyákat fogyasztanak. Kistestű nyílméregbéka, maximális testhossza 3,2 cm. A nőstények kicsivel nagyobbak a hímeknél. A természetben kizárólag Costa Ricában, a Dulce-öböl környékén fordul elő. Nevét a hátán végigfutó vízszintes sávokról kapta, melyek színe változó, ismertek citromsárga, narancssárga és piros sávos példányok is. Ragadozó, szinte bármilyen rovart elfogyaszt, ami befér a száján. Nappal aktív, erdőlakó békafaj, az erdő avarszintjében kutat élelem után. Előszeretettel bújik meg növények, faágak között. Eredeti élőhelyén veszélyeztetettnek számít, fogságban azonban gyakori. Viszonylag hosszú életű, 10-20 évig is elélhet.




tüskésnyakú íbisz



Indonézia, Pápua Új-Guinea és Ausztrália területén folyótorkolatok, lapályok, mangrove mocsaraknál él a tüskésnyakú íbisz. Ahol a víz állandóan rendelkezésére áll, ott egész évben költőhelyén marad; máshonnan azonban Tasmániába, illetve az északi állomány Pápua Új-Guinea déli részére vonul. Testhossza 59-75 centiméter. Fekete és csupasz feje van. A háta és a szárnyai barnák zöldes vagy lilás fénnyel. A hím és a tojó külseje hasonló, de a hím csőre hosszabb.




vörös bivaly



A vörös bivaly vagy más néven őserdei bivaly a tülkösszarvúak családjába tartozó párosujjú patás, a kafferbivaly esőerdei alfaja. Elterjedési területéhez tartozik a Kongói Demokratikus Köztársaság, a Kongói Köztársaság, Gabon, Ghána, Togo és Kamerun síkvidéki esőerdei, mocsaras területei. A szavanna bivalynál kisebb. Nevét vörösesbarna szőrzetéről kapta (az öreg bikák szőrzete fokozatosan besötétedik). Marmagassága 1,1–1,3 méter, tömege 270-320 kilogramm, testhossza (a fejjel együtt) 180–220 centiméter. Szarvának terpesztése általában kisebb, mint a szavannán élő alfajoké; körülbelül 60 centiméter. 5–20 tagú csoportokban, rejtőzködő életet él. Főleg az erdőket, folyópartokat kedveli, és többnyire éjjel, a hőséget kerülve jár táplálék után. A tikkasztó melegtől a közeli mocsarakban hűti le magát sárfürdővel. Fő táplálékai a fűfélék és a friss hajtások. A nőstény első borját 4–5 évesen hozza világra, többnyire az esős évszakban, a sűrűbb bozótban. Vadon 18–25 éves koráig él.




zöld varangy



Talán éppen a szótlan afrikai marabu hangját rögzíthettem, amikor a távoli bábeli hangzavarból kifüleltem egyet. Ez a hang némileg emlékeztetett a kacagójancsi vagy más néven a kookaburra hangjára, ám annak csak az elejére, mert a „kacagás” lecsengés egyszer sem fordult elő. Ennek ellenére Tamásnak én ezt a madarat valószínűsítettem. Gyorsan felkaptam a mikrofonállványt és mentünk a fülünk után, de nem messzire. A röpde hátában egy apró tavacska gazosából került elő a pirregő hangocska: nem állatkerti fajról lehet szó, állapítottuk meg. Meglett a hang és otthon nyomozásba kezdtem. Másodiknak megkerestem a denevér szakértő barátomat, Boldogh Sándort, aki a neki elektronikus csatolásban átküldött hanganyagból egyértelműen megállapította, hogy a gazosban egy zöld varangy pirregett.




sárgabóbitás kakadu



Elérkezett a záróra ideje, következzen a kétnapos hanggyűjtés emlékhagyó záróakkordja. Manapság, aki valamit vagy valakit el akar adni, azt érdemes reklámoznia. Hogy korunk eme kasszanövelő tézisének mennyire van tudatában a Nyíregyházi állatkert sárgabóbitás kakaduja, azt nem tudom, de, hogy jól csinálja, az egészen biztos!


(Hangminőség: 24 bit, 96-192 kHz.)